Bács-Kiskun megye múltjából 20. (Kecskemét, 2005)

ELŐADÁSOK - TÁNCZOS-SZABÓ ÁGOTA: NÉPBÍRÓSÁGOK MŰKÖDÉSE A MAI BÁCS-KISKUN MEGYE TERÜLETÉN 1945 ÉS 1948 KÖZÖTT

vei kapcsolatos kíváncsiságunkkal viszont más irattípusokhoz (a területileg illetékes bíróságok, valamint a Kecskeméti Népbíróság elnöki anyagaihoz

5

, a nemzeti bizottságok irataihoz), illetve a korabeli sajtóhoz kell fordulnunk. A dolgozat során megvizsgáljuk a népbíróságok működését, belepillantunk a népbírósági büntetőeljárás folyamatába, végül néhány érdekesebb perről is szót ejtünk. I. A népbíróságok működési körülményeiről Kecskeméten, Kalocsán és Baján 1945 tavaszán kezdték meg működésüket a népbíróságok.

6 A szervezési munkát a helyi nemzeti bizottságok, illetve a törvényszékek bonyolították, előbbiek a kinevezendő népbírósági tanácstagok és a népügyész személyére tettek javaslatokat, a törvényszékek elnökei pedig a népbíróság elhelyezéséről, személyzetéről gondoskodtak, illetve felterjesztették az igazságügyminiszterhez a tanácsvezetésre alkalmas, kellő szakmai gyakorlattal rendelkező, demokratikus felfogású bírók neveit.

7 A Bajai Népbíróság megalakítását egy Budapestről repülővel érkezett bíró, dr. Benkő Gyula irányította, aki a helyi nemzeti bizottság előtt kijelentette: a népbíróságnak 2 nap múlva már meg kell kezdenie működését. A hirtelenjében kijelölt vezető bíró és helyettese tehát nyomban le is tették az esküt a bizottság előtt.

8 A Kecskeméti Népbíróság 1945. március 26-án tárgyalt először. A korabeli Kecskeméti Lapok szerint már 1945. január 11-én felállítottak a városban egy ideiglenes népbíróságot

9

, ezt az információt azonban levéltári forrásokkal eddig nem sikerült alátámasztani. A világháborús épületrongálódások

10 következtében a népbíróságok ideiglenes helyszíneken rendezkedtek be, például a Kecskeméti Népbíróság 1945 elején a városháza második emeletén lévő teremben tartotta tárgyalásait. A nagy érdeklődés övezte perek alkalmával az ügyészség belépőjegyeket bocsátott ki, a városházi terem azonban gyakran még így is szűknek bizonyult, a hallgatóság egy része kiszorult a folyosóra. A népbíróság 1945. október közepén költözhetett vissza a többé-kevésbé helyreállított törvényszéki palotába, ahol viszont a fűtetlen helyiségek okoztak kellemetlenséget az ítélkezőknek. Az egyik tanácsvezető bíró jelentése szerint a novemberben beállott hideg és a fűtés teljes hiánya miatt az I. emeleti helyiség főtárgyaiások tartására teljesen alkalmatlanná, életveszélyessé vált, s a népbírák nem hajlandók ilyen körülmények között tárgyalni.

11 Baján a népbíróság egy önkéntesen felajánlott magánlakás három szobájába költözött be, mivel a járásbíróság épületében, ahol ideiglenesen a törvényszék is működött, más hivataloknak már nem ma5 A három népbírósági fond közül csak a kecskemétiben található kis mennyiségi elnöki irat. Az eddigi kutatások során a kecskeméti és a bajai népbíróságok működéséről sikerült több adatot gyűjteni, a Kalocsai Népbírósággal kapcsolatban egyelőre keveset tudunk. 6 A korabeli fölajstromokban, illetve ügykönyvben található első bejegyzések dátumai a következők: Bajai Népbíróság - 1945. április 26.; Kalocsai Népbíróság - 1945. május 19.; Kecskeméti Népbíróság- 1945. március 31. 7 Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat Levéltára (a továbbiakban: BKMÖL) XXV. 30/a. A Bács-Kiskun Megyei Bíróság (Kecskeméti Törvényszék 1950-ig) iratai. Elnöki iratok (a továbbiakban: XXV. 30/a). 1945. El. I. A. 3/2. 45.477/1945 IM. sz. körrendelet. 8 BKMÖL VII. l/a. A Bajai Törvényszék iratai (a továbbiakban: VII. l/a). 1945. El. III. B. 1. 9 „Tegnap tárgyaltak utoljára a kecskeméti népbíróságok" - In: Kecskeméti Lapok, 1948. október 13. 10 A kecskeméti törvényszék épülete az orosz előrenyomulás során komoly károkat szenvedett, egy ideig kórháznak is használták. " BKMÖL XXV. 18 A Kecskeméti Népbíróság iratai (a továbbiakban XXV. 18). 4/1945.