Bács-Kiskun megye múltjából 20. (Kecskemét, 2005)

ELŐADÁSOK - PÉTERNÉ FEHÉR MÁRIA: BETYÁROK KECSKEMÉT KÖRNYÉKÉN AZ 1848/49. ÉVI SZABADSÁGHARC UTÁN

nézve ártalmas betyárokat". (Az esetnek a megyefőnökhöz való felterjesztésével akarták elérni, hogy a rendeletileg eltörölt megyei csendbiztosi állásokat újraszervezzék.)

9 Kecskemét közeli, s távolabbi pusztáin, de a városban is megromlott a személy- és vagyonbiztonság a kóborló fegyveres rablók miatt. A Budai Cs. Kir. Katonai Kerületi Parancsnokság 1851. december elején a gyakori rablások meggátlása céljából rendszabásokat bocsátott ki. Ezekben felszólították a lakosságot, hogy „a személy és vagyonbátorságot veszélyeztető gonosztevőket adják fel", az őrködést maguk se hanyagolják el, gondosan zárják épületeiket, jószágaikat őrizet nélkül ne hagyják, ne utazzanak magányosan. Éjjeli örséget kellett szervezni. Minden 100 ház után 4 fős őrséget (2 éjfélig, 2 éjfél után). Az őrködés alól senkit nem lehetett felmenteni (5 pengőforinttal vagy 3 napi elzárással büntették az őrködés elhanyagolását). Tilos volt olyan állatot a városba hajtani, amelynek tulajdonosát nem tudták igazolni. Idegenek befogadását, bejelentésük elmulasztását is büntették. A pusztai pásztorok, csikósok részére pásztorlevelet állítottak ki.

10 Kecskemét lakossága nagyrészt a városhoz tartozó pusztákon lévő birtokán gazdálkodott és főleg állattartásból élt. A puszták kisebb-nagyobb távolságra estek a várostól: Borbás puszta 1 mérföld távolságra Szentkirály puszta 1,5-2,5 Alpár puszta 2 _ " _ Szentlőrinc puszta 1 _ " _ Matkó puszta 1 mérföld Bugac -"- 4 Monostor -"- 3 Pusztaszer -"- 6 Pederi -"- 6 _ )1 11 A pusztákon legeltetett állatállományt és a gazdák tanyáin felhalmozott javakat nehezebb volt megvédeni a garázdálkodóktól. A tanyákon ekkor még főleg a városban házzal bíró gazdák kertészei, zsellérek éltek.

12 A csendbiztosi és a melléje rendelt pusztázó hadnagyi állásokat ugyanis 1851. november l-jétől meg akarták szüntetni. Kecskeméten a pusztázó hadnagyok korlátozott számban - Szentkirályon 2, Monostoron 2, Bugacon 2, Szentlőrincen 2 - megmaradtak, adóbehajtás céljából. A csendbiztos és a pusztai hadnagyok teendőit ettől kezdve a cs. kir. csendőrség látta el. A kecskeméti tanács megjutalmazta a csendbiztost (6 pengőforintot kapott) és a hadnagyokat (fejenként 3 pengőforintot kaptak). BKMÖL IV. 1609/a 1850. október 18. - 1850. IV./128-131. 1851-től a megyefőnök rendelete szerint a rablók és útonállók elfogásáért már 60 pengőforint jutalom járt. BKMÖL IV. 1609/a 1851. december 9. - 1851. III./838-841. BKMÖL IV. 653 A Kecskeméti Cs. Kir. Szolgabíróság iratai (a továbbiakban: IV. 653). 1722/1851. sz. irat. Borbáson 380 fő Bugacon 305 fő Szentkirályon 1 565 fö Monostoron 681 fő Alpáron 407 fő Péderin 1 954 fö Szentlőrincen 684 fő Matkón 234 fő Kecskemét város belterületén pedig 32 308 fő élt 1852-ben. BKMÖL IV. 653 353/1852. sz. irat.