Bács-Kiskun megye múltjából 20. (Kecskemét, 2005)

ELŐADÁSOK - PÉTERNÉ FEHÉR MÁRIA: BETYÁROK KECSKEMÉT KÖRNYÉKÉN AZ 1848/49. ÉVI SZABADSÁGHARC UTÁN

A tanyákon gazdálkodó lakosok egyre-másra fegyvertartási engedélyért folyamodtak. A befolyásosabb polgárok meg is kapták, sőt cselédjeik részére is tudtak fegyvert szerezni.

13 A kormányzat a bűnözés visszaszorítására több intézkedést is tett, létrehozta a csendőrséget, katonaság cirkált a pusztákon, a pusztai csárdák közül sokat megszüntettek, megsemmisítettek. A leghatékonyabbnak azonban a rögtönbíráskodás bevezetése bizonyult. A rablások elharapózása miatt az ország kormányzójának rendelete alapján 1851. december 20-án katonai rögtönítélő bíróságot állítottak fel, amely 1852. január 29-én kezdte meg működését.

14 Nem volt indokolatlan felállításuk, mert a rablók a városba is bemerészkedtek. Gassich János városi tanácsnokot két rabló 1852. július 18-án saját házában támadta meg, száját kendővel bedugaszolták, kezeit hátra, lábait pedig a pamlaghoz kötötték, 13 Schweiger Márton zsidó kereskedő azonban többszöri kérelme ellenére sem tudott fegyvertartási engedélyt kapni, hiába volt erre alapos indoka: „... Én alázatos tisztelettel alulírott, miután helybeli birtokos lakos édesatyám mellett úgy jelentékeny gazdászata vitelénél, valamint fileg nagy terjedelmű kereskedési forgalmánál, egyedüli eljáró és kisegít) volnék; úgy hogy tetemes pénzösszegekkel, nem csak az itteni környéken, hanem a túl a tiszai vidékeken is, hosszan tartó utazásokat tenni kényteleníttetem, s nem ritkán, vagyon és személybátorság tekintetében, rablók miatt veszélyeztetve vagyok; ugyanazért a legalázatosabb tisztelettel esedezni bátorkodom Nagyságos Főnök úr kegyes színe előtt: hogy a fentebbi nem színleges, hanem valóságos okaimnál fogva, számomra egy kétcsöxü fegyver engedélyt kegyelmesen kiadatni méltóztassék." BKMÖL IV. 653 IV. 14/1855. sz. irat. 14 BKMÖL IV. 653 153/1852. sz. irat. Az önkényuralom időszakában a bírósági szervezet területi alapon épült ki. A szabadságharc leverése után a Habsburg Birodalom új rendszerének kialakítása során Magyarországot addigi viszonylagos önállóságától is megfosztották, az összmonarchia koronaországainak egyikévé degradálták. Magyarországtól különválasztva további koronaországként kezelték Erdélyt, Horvátországot, a Bácska és Bánság területéből alakított „Szerb Vajdaság és Temesi Bánság" tartományt. A magyar koronaországot 5 kerületre tagolták. Egy-egy kerület több korábbi megye területét foglalta magában. A kerületek élén kerületi főispán állt, a megyék elsőszámú embere pedig a megyefőnök volt. A korábbi Pest-Pilis-Solt megyét, amelybe Kecskemét is tartozott, kettéosztották Pest-Pilis és Pest-Solt megyékre. Ez utóbbi székhelye volt Kecskemét 1861-ig. A bírósági szervezet kiépítésénél előbb a főtörvényszékeket alakították ki kerületenként, majd fokozatosan kiépült az alsóbbfokú, első folyamodása cs. kir. bíróságok (törvényszékek, járásbíróságok) s a velük kapcsolatos egyéb jogszolgáltatási szervek hálózata. A polgári fejlődés igényeit kívánták kielégíteni - de a központosítás célját is szolgálta - a bírósági funkcióknak a közigazgatástól való csaknem teljesen végigvitt elválasztásával, a jogszolgáltatás teljes államosításával és a vádhatóságnak (az ügyészségnek) a bíróságok keretéből való kiemelésével, külön szervezetbe foglalásával. Ezzel megszűnt a törvényhatóságok, mint igazgatási szervek bráskodási joga. Kecskemét város tanács nem látott el bírósági feladatokat, megszűnt a városi tisztiügyészi hivatal is. A legmagasabb fokú bíróság: a Legfőbb ítélőszék mellett kerületenként főtörvényszékeket (5) szerveztek. A főtörvényszékek alatt a nagyjából megyénként szervezett törvényszékek álltak. A bíró sági szervezet legalacsonyabb fokozatát a járásbíróságok alkották. (A járásbíróságok - a magyar jogszolgáltatási szervezetben addig ismeretlen intézmények voltak - a korábbi alispáni és szolgabírói székek és részben városi bíróságok örökét vették át.) A járásbíróságok szervezeténél mutatkozott a legnagyobb eltérés a bírósági szervezet ideiglenes (1854-ig) és végleges (1854-től) rendszere között. Az oktrojált osztrák bírósági szervezet működése 1861. április 30-ig tartott, amikor is az 1860. október 20-án kelt, s Magyarország önállóságát belső ügyeiben visszaállító császári rendelkezés, az ún. „Októberi diploma" következményeképpen a hazánk területén rrüködö idegen jogszolgáltatási szerveknek működésüket be kellett szüntetniük, s irataikat a megfelelő - visszaállított - alkotmányos magyar hatóságoknak kellett átadni. (Kecskeméten működött tehát 1861-ig a Pest-Solt megyei Törvényszék, amelynek tagjaiból alakították meg a rögtönítélő bíróság szervezetét.) BÓNIS György-DEGRÉ Alajos-VARGA Endre, 1996. 191-192.