Bács-Kiskun megye múltjából 20. (Kecskemét, 2005)

TANULMÁNYOK - ERDÉLYI ERZSÉBET: A POLITIKUM TÉRHÓDÍTÁSA A KECSKEMÉTI UTCANEVEKBEN

lehetne nevezni" viszont megerősíti a fenti fölvetést (ti. hogy irányjelölő lenne).

5 A korabeli lakosság sem érezhette ezt a funkciót elég hangsúlyosnak, hiszen az egykét évtizeddel későbbi, 1878-as változtatási javaslatok között az Aradi utca helyett már yJVagy Zsinagóga utcza" olvasható - mivel a zsinagóga előtt haladt el. Párja az Orvos utcát felváltó Kis zsinagóga utcza lett volna, majd két évvel később az Aradi utcza nevét így módosítanák: Magyar király utcza (az Orvos utcza helyett pedig Zsinagóga utcza szerepel a javaslatban.

6 Azonban 1905-ig változatlan maradt az Aradi utca neve. Az 1905-ben született előadói tervezet, amely a város belterületének új közigazgatási beosztását, a területek elnevezését és az utcák át- illetve elkeresztelésének javaslatát tartalmazta, nagy felháborodást váltott ki a kecskemétiek egy részéből. A sajtó különösen az Aradi utca nevének az akkor frissen nyugalomba vonult főispánról, Beniczky Ferencről való átnevezését nehezményezte. A változtatás indoklásából idézünk: „Az Aradi-utca ezen elnevezésének is megszűnt a jelentősége egyrészt azért, mert Araddal közúti összeköttetése Kecskemétnek már nincs, másrészt ez az utca már most nem a város széléig vezet, hanem egy nagy utcába, a Csongrádi-nagy-utcába torkollik. Ezen utca elnevezésében lenne megörökítendő épen most nyugalomba vonult főispánunk, Beniczky Ferenc neve, aki 15 évi működése alatt pártatlanságával, a város ügyei iránt állandóan tanúsított nagy érdeklődésével és a város haladására irányuló működésben való nagyértékü közreműködésével a város lakosságának osztatlan tiszteletét és szeretetét érdemelte ki."

7 Hogy mennyire nem volt osztatlan ez a tisztelet - legalábbis az utcanév tekintetében -, jól mutatja a Függetlenség című politikai lap 1905. május 7-i számában megjelent reagálás. Az Újdonságok rovatban egyenesen kegyeletsértésnek nevezik a javaslatot. Beniczky-utca - Aradi-utca - Kegyeletsértés A múlt közgyűlésen egy határozatot hoztak, mely szerint Beniczky Ferenc főispán érdemeinek elismeréséül az Aradi-utcát Beniczky-utcának keresztelnék el. Csodálatos, hogy ehhez az indítványhoz a közgyűlés hozzájárult. Pedig indoklása igen gyenge. Először, mert a főispán a jogakadémián nagyobb alapítványt tett, már pedig az Aradi utca a jogakadémiához igen közel fekszik. Másodszor, mert az utca torkolatában nyílt meg a Rákóczy sugárút s így a Beniczky-utca az ún. előkelőbb utcák sorában foglal helyet. De már vegyük az érem másik oldalát. Miért kellett épen az Aradi-utcát nevezni Beniczky-utcának? Miért sértünk meg mi egy várost, mely okot nem szolgáltatott rá, miért kellemetlen nekünk az „Aradi" név, a magyar Golgota szenthelyére emlékeztető elnevezés? Hiszen olyan nevetséges utcanevek vannak, hogy a hatóság 5 BKMÖL IV. 1908/b 2232/1880. 6 Uo., 2232/1880. számú közigazgatási irat csatolmánya: 3449/78. 7 KECSKEMÉT, 1905. április 23. 1.