Bács-Kiskun megye múltjából 20. (Kecskemét, 2005)

TANULMÁNYOK - ERDÉLYI ERZSÉBET: A POLITIKUM TÉRHÓDÍTÁSA A KECSKEMÉTI UTCANEVEKBEN

már foglalkozik a tervvel a nevek megváltoztatására vonatkozólag, miért nem ne­vezte el ezek valamelyikét Beniczkyröl s hogyan juthatott arra a gondolatra, hogy éppen az Aradi-utcát fosszák meg történelmi jelentőségű nevétől? Res judicatával állunk szemközt. De lehet a dolgon még segíteni. Hisszük, hogy akad olyan férfiú a legközelebbi közgyűlésen, ki e dolgot szóvá fogja tenni. Mert ebben az utca-elnevezésben egyenesen kegyeletsértést látunk, nem is említve azt, hogy egy várost ezáltal minden ok nélkül megsértettünk. Kecskemét város közgyűlésének hazafisága ősidőktől nevezetes s jóvá kell tennie ezt a határozatát, melyet nyilvánvalólag az elnézés, nem pedig a tények felis­merés sugallt. A magyar Golgota, a vértanúhalált halt dicső elődök emléke a kegye­letet megköveteli, Arad város pedig - mint alföldi testvérváros - nem érdemli meg azt, hogy minden ok nélkül régidőktöl nevét viselő utcánkat - akár Beniczky Fe­renc, akár - Tisza István nevéről nevezzék el. (f.) 8 A Kecskeméti Lapok nem sokáig késlekedett a válasszal. Beniczky Ferenc-utca „Haragszik a FÜGGETLENSÉG, mert ezután már Beniczky Ferenc utcának fogják hívni az Aradi-utcát. így rendelte ezt ugyanis az áprilisi közgyűlés. A »Füg­getlenseg« kegyeletsértésnek tartja ezt a határozatot az aradi tizenhárommal szem­ben, s egyúttal udvariatlanságnak egy virágzó alföldi város iránt. Minden félreértés kikerülése végett kiemeljük, hogy az Aradi-utcának semmi köze sincs a mi dicső vértanúink emlékéhez. »Aradi« volt ez az utca már akkor is, amikor még senki ember fia meg nem álmodhatta, hogy valamikor még szent tisz­telettel fogja ajakára venni a magyar nép Ezernyolcszáznegyvennyolcat. Valamikor még az Aradi kapuban volt a város belterületének déli határa, arra kellett tehát az aradi vásárra igyekvő embereknek hajtani. Ez a körülmény adott nevet az Aradi-ut­cának. Bezzeg mostanában senki sem érez magában hajlandóságot arra, hogy elko­csikázzon az aradi vásárokra, az utcanév tehát meglehetősen tárgytalanná vált. Arról még lehetne ugyan beszélni, hogy nem sértettük-e meg Aradot az említett közgyű­lési határozattal. De hát nem tételezünk fel Aradról olyan naivságot, hogy ilyesmit Kecskemétről elhinne. Hogy pedig a Függetlenség cikke olyan ide nem vágó dolgokat ad a tanácsi előadó szájába, melyekkel ez állítólag megindokolta, hogy miért épp az Aradi utcát kell Beniczky Ferencről elnevezni: ez csak azt bizonyítja, hogy a cikk írója nem fi­gyelt, mikor e határozatot hozták. Azok az indokok igenis fölmerültek, csak hogy nem indokok alakjában, - hanem az utca-ügytől teljesen függetlenül a volt főispán érdemeiről beszélve. Ezek az érdemek pedig oly számosak, kiválók, letagadhatatla­nok, melyek örökre megkímélik Beniczky Ferencet attól, hogy holmi Bika vagy Tyúkláb utcákat nevezzenek el az ő emlékére. Tehát legalább is olyan utcát kellett választani, mint az Aradit, ilyenekben pedig fájdalom, nem igen dúslakodunk. (Kecskemét, május 8.)" 9 FÜGGETLENSÉG, XVIII. évf. 34. sz. 3. o. KECSKEMÉTI LAPOK, 1905. május 9. 2. Napi hírek.

Next

/
Oldalképek
Tartalom