Bács-Kiskun megye múltjából 20. (Kecskemét, 2005)

TANULMÁNYOK - ERDÉLYI ERZSÉBET: A POLITIKUM TÉRHÓDÍTÁSA A KECSKEMÉTI UTCANEVEKBEN

1. Az út utótag mint politikai változáshordozó 1.1. Utak és tévutak: Arad felé - fél úton Abban a szerencsés helyzetben vagyunk, hogy az első kecskeméti hivatalos ut­canevek születési körülményeit levéltári források alapján tanulmányozhatjuk. Meg­maradtak ugyanis azok a vázlatok, tervezetek, amelyeket a tanácsnokok vetettek pa­pírra akkor, amikor feladatul kapták, hogy a tizedükben használatos utcaneveket gyűjtsék össze, a névtelen utcákat pedig nevezzék el. 1 Sok esetben tehát in statu nascendi vizsgálhatjuk a névadás indítékait és a variánsokat. A tíz szenátor termé­szetesen nem egyforma alapossággal végezte munkáját, voltak, akik részletesebben, mások nagyvonalúbban teljesítették a feladatot. Sok értékes megjegyzés olvasható az első, a harmadik és ötödik tized összeíróitól, másoktól jóformán csak felsorolást kapunk. A már nevet viselő utcák nevének lejegyzésekor „régi nevét megtarthatja", az újak esetében: „lehetne", „neveződhet", „lehet nevezni" formula ismétlődik. A meghatározásban általában az utcát nyitó és záró háztulajdonos vagy valamely jeles, a város közönsége előtt jól ismert, tisztelt lakó nevét tüntetik fel. Egy-egy nevezete­sebb építmény, létesítmény is segíti olykor-olykor a lokalizálást. Ekkor a zömében közösségi eredetű, ösztönös és motivált természetes nevek rögzítése mellett olyan mesterséges elnevezések is létrejönnek, amelyeket már nem a spontaneitás, hanem a tudatos névalkotás szándéka hívott életre. Még motiváltak, hiszen kapcsolatban vannak a tájjal, az ott élő emberekkel, jellegzetes építmények­kel, de már nem a közösség adja, hanem annak egyetértésével, de mégis csupán egy­egy tanácsnok javaslatára, mintegy „hivatalból" születnek. 2 A spontán névadással keletkezettek között szinte a legtermészetesebb nevet a városból a szomszédos vagy távolabbi településekre kivezető utak viselték, amelyek általában tekintélyesebbek voltak városban maradó társaiknál. Kecskemét tudós történetírója, Hornyik János az 1591—1602-ik évekből fennmaradt jegyzőkönyvre hivatkozva öt utcanevet és egy városrésznevet sorol fel munkájában, ezek közül há­rom - Pálkai utcza, Kőrös uícza, Szentlőrinczi utcza - irányjelölő típusú volt, és az azonos nevű városkapukhoz vitt. Figyelmet érdemel Hornyik János azon megjegy­zése is, hogy a Pálkai és Szentlőrinczi utczák eleinte a szomszédos településektől kapták a nevüket, és csak azok pusztulása után lett névadójuk a távolabbi Halas és Csongrád. 3 Egy 1869-es újságcikk szerint „a halasi utca neve először félegyházi­útcza, a szolnoki útcza neve gyümölcs-útcza volt." 4 Az 1850-es javaslatok között szereplő Aradi utca is irányjelölőnek tűnhet, bár a város szívében, mindkét irányban lezárt (egyik oldalon a „Csongrádiba szakadó", a másik oldalon a főtéri utcákba belefutó) útszakasz esetében az elnevezés teljesen indokolatlannak látszik, hiszen csak fél út ez, a városból kivezető szakasza hiányzik. A lapalji kiegészítés: „azon észrevétel mellett, hogy az Aradi uttzát Bánátusinak is 1 Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat Levéltára (A továbbiakban: BKMÖL) IV. 1908/b Kecskemét Város Tanácsának iratai. Közigazgatási iratok. (A továbbiakban: IV. 1908/b) 2232/1880. 2 A terminushasználatra 1. MEZŐ András, 1970. 315-320. 3 HORNYIK János, 1927. 20. 4 KECSKEMÉTI LAPOK, 1869. márczius 13. 1.

Next

/
Oldalképek
Tartalom