Bács-Kiskun megye múltjából 20. (Kecskemét, 2005)

TANULMÁNYOK - V. SÁGI NORBERTA: A KECSKEMÉTI KISKERT SZÖVETSÉG MEGALAKULÁSA ÉS MŰKÖDÉSE (1917-1931)

Az I. világháború végén és az azt követő nehéz gazdasági években megélhetési gondokkal küszködött a lakosság. A földterülettel nem rendelkező városlakók, ha volt, az élelmiszereket a piacon szerezték be, a szegény réteg azonban magas árat nem tudott fizetni a friss élelmiszerekért. Ezért is támogatta a városi tanács azt a kérelmet, hogy alacsony bérleti díjért kiadott parcellákkal a nehéz sorsú, földbirtokkal nem rendelkező lakosság, s ezek között elsősorban a közalkalmazottak és nyugdíjasok családjainak megélhetését segítse. A kezdeményező Németh László, aki a kecskeméti Siketnémák és Vakok Intézetének nyugalmazott igazgatója, valamint a Kecskeméti Szőlősgazdák Egyesületének elnöke volt. A szövetkezet ideiglenes alakuló gyűlésén 1917. február 18-án elmondta, hogy a szövetkezet fő célja, hogy a vagyontalanok megélhetését megkönnyítse, mégpedig úgy, hogy a lakosság részére a város közeli földjeiből parcellákat bocsát élelmiszer-termelésre árendába. Reményei szerint a kertmüvelésnek az élelmi cikkeknek a háztartás szükségleteit kielégítő termelésén kívül az is nagy haszna lenne, hogy az illetők jobb levegőn mozognak, valamint, hogy a gyerekek szabad levegőn, felügyelet alatt lesznek és rászoknak a hasznos munkára. 0 maga úgy tervezte, hogy játszóhelyet is rendeznek majd be a kiskertek mellett a gyerekeknek.

3 Arra ugyan sehol sem találunk utalást a dokumentumokban, hogy külföldi példát követve alakult volna meg a szövetkezet, mégis - különösen az imént említettek alapján -, megállapítható, hogy a gondolatnak nyugat-európai előzményei, mintái voltak. A kiskert (Schrebergarten, Kleingarten) Nyugat-Európában is ismert, Németországban és Ausztriában pedig ma is működő intézmény, melynek története a 19. századba nyúlik vissza. A Brockhaus Enzyklopädie szerint a Kleingarten, Schrebergarten kis területű, gazdasági hasznosítású terület, mely főként zöldség és gyümölcs nem kereskedelmi céllal, hanem saját ellátásra való előállítását és a pihenést szolgálja. A kiskert nem nagyobb 400 m

2-nél.

4 Máshol azt olvashatjuk, hogy a kiskert (lugasos kert) a városlakóknak a lakásuktól külön fekvő, saját, de jellemzően inkább a várostól alacsony bérleti díjért bérelt területe.

5 Ezeknek a kiskerteknek az eredete két irányba vezethető vissza, melyek egymástól függetlenül keletkeztek és fejlődtek. Az egyik keletkezési folyamat a kiskertek névadójához, Dániel Gottlob Moritz Schreber (1808-1861) lipcsei ortopédorvos, iskolaigazgatóhoz kötődik. Schreber egész életében széles körben propagálta az „ép testben ép lélek" gondolatot, s tankönyvszerzői tevékenysége mellett gyakorlati kezdeményezéseket is tett a gyerekek testi nevelésének javítására. Halála után, 1864-ben veje volt az, aki megalakította az első gyerekeknek megfelelő játszó- és tornateret Lipcsében, melyet a gondolat atyja után Schreberplatznak neveztek el. A kiskertek társítása egy tanár ötlete volt, aki itt szándékozta a gyerekeket kertészkedésre nevelni. Állítólag azonban a gyerekeknek hamar elment a kedvük a kerti munkától és szüleiknek kellett átvenni a terület gon3 BKMÖL X. 113 A Kecskeméti Kiskert Szövetség (Egyesület) iratai (A továbbiakban: X. 113). Közgyűlési jegyzőkönyv (Kgy. jk.) az 1917. február 18-ai ideiglenes megalakuló gyűlésről. 4 BROCKHAUS Enzyklopädie, 1990. 69. 5 LEXIKON 2000, 1972. 4336.