Bács-Kiskun megye múltjából 20. (Kecskemét, 2005)

TANULMÁNYOK - V. SÁGI NORBERTA: A KECSKEMÉTI KISKERT SZÖVETSÉG MEGALAKULÁSA ÉS MŰKÖDÉSE (1917-1931)

dozását. így a tankertekből szülők által művelt kertek lettek, melyeket a munkamegosztás egyszerűsítése végett felparcelláztak és bekerítettek, s később Schrebergartennek kezdtek el hívni. A másik fejlődési vonalat az ún. szegénykertek (Armengarten), a Német Vöröskereszt munkáskertjei és a berlini lugastelepülés (Laubenkolonie) képviselik. Itt kezdettől fogva a kiskertek élelmiszer-termelő szerepe volt központban. Története a 19. század elejére megy vissza, amikor Carl von Hessen schleswig-holsteini gróf földterületek kiosztásában látta a szegények támogatásának legmegfelelőbb módját. Úgy vélte, a kerti munka nemcsak hogy a szegények erkölcsi javulását segíti, hanem a városnak is pénzt takarít meg, hiszen a földek rendelkezésre bocsátása jóval olcsóbb, mint a szegényekről gondoskodni. A Német Vöröskereszt munkáskertjei a 20. század elején Berlinben és Charlottenburgban alakultak, melyeket elsősorban a nőegyesületeknek a munkásréteg egészségéért való aggodalma hozott létre. Ezt követően Németország-szerte alakultak gyárakhoz kapcsolódva is kiskertek, melyek a munkások üzemhez „kötése" érdekében jöttek létre. Mindezekkel szemben a berlini lugastelepülés viszont alulról épült ki: a munkások maguk alakították ki őket élelmiszer-, elsősorban burgonyatermesztésre. Kiskertek Kecskemét területén A kecskeméti kiskertek elsősorban azért alakultak, hogy szociális-gazdasági problémákon segítsenek, egészségmegőrző funkciójukat a korszakban nyilván sem a bérbeadói, sem a bérlői oldalról nem vették igazából figyelembe. A kezdeményező Németh László fentebb említett terve, miszerint a parcellák között játszóhelyet is rendeznek majd be a gyerekek számára, a későbbiekben már megemlítésre se került. A kiskertterületeket a szövetség a várostól bérelte és adta tovább a jelentkezőknek albérletbe. A teljes területnagyság a szövetség fennállása alatt folyamatosan nőtt, helyszínei változtak a jelentkezők számától függően és a város egyéb bérleményeihez alkalmazkodva. Egy-egy földterületet általában 6 évi időtartamra bérelhetett a szövetség, előre kikötött bérleti díjért, amit két részletben, tavasszal és ősszel kellett megfizetni. A bérleti díjak megállapításakor a szövetség elnöke, aki a város képviselőtestületének tagja volt, a „legkönnyebben elviselhető összegekért" kérte a földeket. A bérleti díjakra a források szerint nem volt panasz, ugyanakkor meg kell említeni, hogy nem a legjobb területeken, hanem inkább a gyengébb minőségű, vizes, részben töretlen föld- és gyepterületekből juttatott erre a célra a város. A szövetség megalakulásakor a Halasi út mentén, ún. a sertéshizlalók mellett 10 hold 1225 négyszögölt, holdanként évi 102 koronáért, a Szolnoki úti nyomás töretlen földjéből pedig, ahol „korlátlan mennyiségben" lehetett kimérni, 15 hold 1235 négyszögölt mértek ki, holdankénti évi 600 koronáért.

6 Ezen felül a Széktó-dülőben, a kunszentmiklósi út mellett (ún. Szarka-féle bérlet) sikerült még szerezniük 4 khBKMÖL X. 113 Levelezés. A Kecskeméti Kiskert Egyesület (a továbbiakban: KKE) 1927-ben megírt története. 1.