Bács-Kiskun megye múltjából 20. (Kecskemét, 2005)

TANULMÁNYOK - V. SÁGI NORBERTA: A KECSKEMÉTI KISKERT SZÖVETSÉG MEGALAKULÁSA ÉS MŰKÖDÉSE (1917-1931)

A KECSKEMÉTI KISKERT SZÖVETSÉG MEGALAKULÁSA ÉS MŰKÖDÉSE (1917-1931) Jelen tanulmány célja, hogy bemutassa a két világháború közötti időszak egy jellegzetes gazdasági szervezetének, a Kiskert Egyesületnek megalakulását, működését és ennek körülményeit. A Kecskeméti Kiskert Szövetség (1926-tól Egyesület)

1 azzal a céllal alakult meg 1917-ben, hogy a földbirtokkal nem rendelkező lakosság, közöttük elsősorban a közalkalmazottak és nyugdíjasok számára 100 négyszögöles parcellák bérbeadásával - s ezzel a saját szükségletekre történő élelmiszer-termelés lehetőségének biztosításával -, a megélhetést könnyebbé tegye. A kiskertmozgalom a 20. század elején a nyugat-európai országokban már több évtizedes történetre tekintett vissza. Magyarországi kiskertbérlőket tömörítő egyesületekről mind ez idáig nem jelent meg publikáció, tudomásom szerint Kecskeméten kívül Szegeden és Debrecenben működött még - a kecskemétivel egyidőben ilyen szervezet.

2 A dolgozat megírásához elsősorban a Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat Levéltárában fellelt irategyüttest használtam fel. Mivel a levéltári anyag majdnem minden fontos dokumentumot tartalmaz, így a közgyűlési jegyzőkönyveket, pénzügyi jelentéseket, levelezést, tagdíjnyilvántartásokat, a földhaszonbér főkönyvet, pénztárkönyvet, a vetőmagjuttatást és a csőszbért dokumentáló naplót, az alapszabályt, valamint a szervezet történetét összefoglaló kéziratot, lehetséges volt az egyesület életének rekonstruálása. Az egyesület megírt történetéről elöljáróban még meg kell jegyezni a következőt. Az 1930. június 22-ei közgyűlési jegyzőkönyv szerint a választmány 1929 végén úgy határozott, hogy az egyesület 1927-ben kivonatosan megírt 10 éves történetét az 1929. november 30-án véletlenül feltalált és 1917-től vezetett alakulási jegyzőkönyvek felhasználásával Jobbágy István alelnök írja meg. Az írás elkészült, a nyomdától árajánlatot is kértek, de kiadását a közgyűlés végül inkább mellőzte. A szóban forgó írás sokban hozzájárult e tanulmány megírásához, hiszen az egyesület életét, munkáját jól ismerő alelnök tollából származik. Ugyanakkor adatai nem mindig feleltek meg a közgyűlési jegyzőkönyvekben szereplőkkel, s így például a területek nyilvántartásánál - úgy vélem - helyesebb az aktuális jegyzőkönyveket alapul venni. Más esetben, például a bérlő családok számának változása vagy foglalkozás szerinti megoszlásuk vizsgálatához viszont ez a dokumentum szolgált alapul. Az egyesület alapszabálya a megalakulás után jó néhány évvel, 1926-ban készült el. Szöveghű közlése a tanulmány után található. A szervezet megnevezésében a névváltozáshoz igazodva, 1926-tól az egyesillet szót használom. Erre utal a városi alkalmazottaknak a városi tanácshoz írt levele, melyben a két nevezett városban működő kiskertbérletekre hivatkozva ők is ilyen jellegű támogatást kérnek. Bács-Kiskun Megyei önkormányzat Levéltára (A továbbiakban: BKMÖL) IV. 1910/c Kecskemét Város Polgármesteri Hivatalának iratai. Közigazgatási iratok ( A továbbiakban: IV. 1910/c). 9504/1923.