Bács-Kiskun megye múltjából 20. (Kecskemét, 2005)

TANULMÁNYOK - IVÁNYOSI-SZABÓ TIBOR: EGY PARASZTCSALÁD GAZDASÁGI ÉS TÁRSADALMI EMELKEDÉSE. A KECSKEMÉTI LADÁNYIAK (1648-1853)

értéke tehát kb. 2500-3000 váltóforintnak felelt meg. Minden bizonnyal a tárolt mennyiségben korábbi évi termés is lehetett. Ennek figyelembe vételével sem túlzás az a megállapítás, hogy a szőlőkből származó bevétel mindenképpen meghaladta a különféle munkabérek kétszeresét. Tehát a Ladányi-szőlők a gyümölcsösök nélkül is évenként kb. 800-1000 forint közötti tiszta hasznot biztosítottak gazdájuknak. * Kecskeméten a szőlőtermesztés ikertestvére volt régtől fogva a gyümölcstermesztés. A XVI. századi török defterek is utalnak az itteni gyümölcsösökre.

258 A XVII. századból pedig már adásvételről is hírt kapunk: Szíjjártó Istvánné, aki Garai Bertalan árváinak tutora volt, az „...ő árváinak gyümölcsös kertét eladta..." 1659ben.

259 A kecskeméti gyümölcsösök nemcsak kiterjedtek voltak, hanem már ekkor is igen komoly hírnévnek örvendtek. Ennek egyértelmű bizonyítéka az, hogy a XVIII. század elején, amikor a belga királyi udvar nagy gyümölcsöst létesített, Grassalkovich Antal herceg közvetítésével kecskeméti gyümölcsfákkal látták el a kertet. A herceg a kecskeméti gyümölcsfák értékét maga is olyan kiválónak látta, hogy néhány évvel később, 1719-ben gödöllői gyümölcsösébe innen kért csemetéket.

260 Ez a hírnév tartósnak bizonyult, és újabb megrendelések jöttek az arisztokrácia köreiből: 1726-ban Orczy István kért Bende Mihály kecskeméti tanácsnoktól két-három éves alma- és körteoltványokat „tíz s tizenkét vagy többet is pénzemért".

261 1739-ben pedig a megyei alispán kért oltványokat.

262 És ki tudja hányan voltak, akiknek kéréséről, vásárlásáról nem maradt fenn írásos emlék. Nem lehet véletlen, hogy Csányi János 1840-ben a város és az itt élők egyik legfőbb érdemének említi: „Ki a várost mintegy ezer ölnyi szélességű zöld szalaggal majd egészen körülkoszorúzó szőlőskerteket távolabbiul nézi, azt hihetné, hogy valóságos erdőséget lát: olly sűrűen díszlik azokban a buján-növekedett gyümölcsfák minden neme: a homok, mellyett régebben a természet átkának gondoltunk, e részben is megmutatta, hogy ügyes szorgalom által többféle szükségleteink kielégítésére alkalmasabb, mint az agyagföld."

263 A Ladányi-birtokok gyümölcsöseivel kapcsolatos feljegyzések talán még hézagosabbak, mint a gazdaság frekventáltabb területein. Valójában csak a Sárgaházi tanyán lévő gyümölcsösről van érdemi adatunk. Persze az sem lehetetlen, hogy a többi szőlőben nem volt meghatározó, talán még jelentős sem a gyümölcsfák száma. Mivel mind a fák gondozása, mind a gyümölcs begyűjtése, szállítása és értékesítése rendkívül munkaigényes volt és nagy szakértelmet kívánt, ezt csak napszámosmunkával tudták elvégeztetni. Minden bizonnyal a jelentős költségek, a kevésbé kiszámítható árak és a telített helyi piac miatt eltekintettek attól, hogy minden szőlőben telepítsenek nagyobb számban gyümölcsfákat. MÉSZÁROS László, 1979. 80-81. BKMÖL IV. 1504/a 2. BENDE László, 1929. 73. BKMÖL IV. 1504/y 36. BKMÖL IV. 1504/h 76., 88. CSÁNYI János, 1840. 79.