Bács-Kiskun megye múltjából 19. (Kecskemét, 2004)

ERDÉLYI ERZSÉBET Névélettani vizsgálatok Kecskemét közterületi neveinek köréből 1850-1945

vas uttza, Sutu uttza, Arok uttza, Varjú uttza, Galamb uttza, Aroksor uttza, Borz uttza, Tabán sor, Sár uttza, Régi iskola uttza, Sas uttza, Kaszap uttza, Körösi uttza, Temető uttza, Temető kis uttza, Zöldkert uttza, Orvos uttza, Keskeny uttza, Für uttza, Scirkány uttza, Gyík uttza, Költő uttza, Lakatos uttza, Aradi uttza, Csondrádi kis uttza, Szappan uttza, Tímár uttza, Hemző uttza, Szolnoki uttza, Fecske uttza, Tehén uttza, Tavasz uttza, Malom uttza, Könyves uttza, Fűzfás uttza, Fehér uttza, Kerekes uttza, Liliom uttza, Folyóka uttza, Sarkantyú uttza, Nyereg uttza, Lovarda uttza, Kalap uttza, Rigó uttza, Kaszárnya uttza, Kistemplom uttza, Görbe uttza, Villa uttza, Kapás uttza, - Trombita uttza, Halasi kis uttza, Horog uttza, Retek uttza, Veréb uttza, Forrás uttza, Magyar uttza, Csóka uttza, Szeglet uttza, Bárány uttza, Tyúk uttza,— Csongrádi út, Szöllő sor, Füzes sor, Epres uttza, Szentelő uttza, Bika uttza, Béka uttza, Széles uttza, - Zsinór uttza, Zöldfa uttza, Pacsirta uttza, Szegedi ut, Magtár sor, Liba sor, Temető sor, Mária sor, Akátzfa uttza, Lakos uttza, Felsőcserép uttza, Alsócserép uttza. Fürdő uttza, Széktó sor, Közép uttza, Kerti sor, - mely elnevezés főnök úr ő nagyságával közöltetni, s annak idejében az uttzákra felíratni rendeltetik."

44 A megyefőnök az utcák elnevezésére tett javaslatot jóváhagyta, egyúttal jelezte, hogy a cs. kir. katonaságra tekintettel németül is ki kell írni azokat. Először vetődött fel az a kérdés, hogy a köztéri elnevezések, házszámok milyen módon kerüljenek fel az épületekre. /. 4. 3. A címtáblák kérdése Az 1850. március 13-án tartott tanácsülésen minden apró gyakorlati kérdést megtárgyaltak, és az alábbi határozatot hozták a címtáblák ügyében. „Minthogy városunkban a házak többnyire vályogból épültek, és a külsejök csak sárral vágynak betapasztva, mely tapasztásnak az idő viharja sokkal inkább ártván, csak nem minden évben újra kell tapasztani, és ezen tapasztás után a leromlott felírást mindannyiszor meg kell javítani, ezennel tehát hogy a lepusztult felírásokat minél kevesebb költséggel ki lehessen ujjittatni az uttzák és piatzok nevei egy egy külön kéreg táblán kimettzetni, és ezen metszett táblák az utczák és piatzok nevei felírása után a város házához berakatni rendeltetnek, hogy ezek segittségével később a megromlott felírások ujjolag kijavíttassanak, - mihezképest utasíttatnak főbiro Csányi János és polgármester Gassich János urak hogy a város utczái és piatzai neveit egy ahhoz értő egyének magyar úgyszinte megyei főnök Keresztesy József ő nagysága meghagyásához képest német nyelven is kimettszetvén, ezen mettszések segítségével az utczák és piatzok neveit írassák fel, végzettekről döntő tudósítások elvárattatván."

45 A táblák elkészíttetése minden időben komoly költségvonzattal járt, a lakosság nehezen vállalta a megterhelést. 1879-ben - amikor néhány utcanév-módosításra is sor került - az építészeti bizottság javaslatai alapján arról is döntött a közgyűlés, hogy „a városi közönség költségén horgonytáblák készíttetendők, melyekre az utczák és terek nevei vörös alapszínnel fekete betűkkel jegyzendők és az eként elkészíttendő táblák az utczákon és tereken levő házakra kiszegezendők, megjeBKMÖL IV. 1504/b Kecskemét Város Tanácsának iratai. Tanácsülési jegyzökönyvek (a továbbiakban: IV. 1504/b) 1850. 653-655. Uo. 657-658.