Bács-Kiskun megye múltjából 19. (Kecskemét, 2004)

ERDÉLYI ERZSÉBET Névélettani vizsgálatok Kecskemét közterületi neveinek köréből 1850-1945

gyeztetvén, hogy az utczák mindkét végükön ily táblával látandók el; másrészről ugyanannak a beterjesztett bizottsági javaslathoz képest elhatározták, hogy a házak minden tizedben 1-en kezdve ujraszámoztassanak, s ezen számozás az utczák és terek neveit jelző táblákhoz hasonló horgany öntvényekkel jeleztessék aként, hogy azokon a tized száma római, a házszám arab számjegyekkel s az utcza neve elég nagy betűkkel legyen kitéve, mely táblák költségeit a városi háztulajdonosok a városi pénztár részére megtéríteni tartoznak..."

46 A városi tanácsülés döntése tíz nappal később: a bizottsági felterjesztés azon része, „a mely szerint minden házra felszögezendő öntött vas táblákon a tized és házszámán kívül még az utca neve is rajta lenne elfogadásra nem ajánltatik, hanem ehelyett az utcák nevei a városi közönség költségén megszerzendő s minden szeglet házra alkalmazandó öntött vastáblákon feltüntctendőknek véleményeztetnek ,.."

47 A táblák készíttetésére aztán pályázatot hirdetett a városi tanács, valamint gondoskodnia kellett „az utcák és terek neveinek, mind a házszámoknak a város térképén leendő bejegyzéséről, valamint ezen térképeknek sokszorosításáról".

48 Egy-egy változtatás a telekkönyvi bejegyzések módosítását is maga után vonta. A közgyűlési jegyzőkönyv 422. alatti végzése arról tájékoztat bennünket, hogy „A szabályszerűit megtartott árlejtés eredménye, mely szerint az utczaczímtáblák elkészítését darabonként 1 f 10 krért s a házczimtáblák elkészítését 31 krért Weisz Lipót budapesti vállalkozó vállalta magára aként, hogy a hivatalok és községi iskolák részére szükséges czimtáblákat ingyen fogja készíteni, kielégítőnek találtatván elfogadtatik és jóváhagyatik, minélfogva a továbbiak eszközlése végett az iratok a városi tanácsnak kiadatnak, azon megjegyzéssel azonban, hogy a kérdéses táblák nem mint előbb elhatároztatott vörös alapon fekete betűkkel, hanem fehér alapon fekete betűkkel és szélzettel készítendők." Ezt követően hosszú levelezés kezdődött a vállalkozó és a városvezetés között, amely az apró részletkérdésekben megbújó gondokra is fényt vet: pl. hogy a táblák felerősítéséhez a szögeket hogyan szállítják Kecskemétre, hogyan javítják ki a megsérült feliratokat stb. Ha ezeket az apró-cseprő bajokat is figyelembe vesszük, beláthatjuk, hogy a pénzen kívül mennyi időt és energiát kellett áldozni arra a folyamatra, amíg a mai jelzésrendszer kialakult. /. 4. 4. Az 1850-ben elnevezett kecskeméti utcanevek típusai A mintegy 150 közterületi elnevezés sok hasonlóságot mutat a másik két város névcsoportjaival, hiszen a legnépesebb csoportot alkotó utcanevek esetében itt is ugyanazok a motivációk fedezhetők fel, mint közelebbi és távolabbi szomszédainál. A három város közül viszont csak a kecskemétiek dicsekedhetnek a nevükben „kis" és „nagy" megkülönböztető jelzőt viselő utcapárokkal. Ezek - nevezhetnénk őket testvérutcáknak is - olyan jellegzetesen elágazó utcaszerkezetet őriznek, amelyből az egyik ág jelentősebb, mint a másik. Egy idő után zavart okoz ez a párhuzamos névhasználat, ezért egyiküket átnevezik. Az is érdekes, hogy nem mindig az erősebb ág viseli tovább az eredeti nevet. BKMÖL IV. 1903/a 324. 1879. július 11. 434^135. BKMÖL IV. 1908/b Kecskemét Város Tanácsának iratai. Közigazgatási iratok (továbbikban: IV. 1908/b) 6614/1879, a július 21-én tartott ülés jegyzőkönyvi részlete. BKMÖL IV. 1903/a 1879. július 11.436.