Bács-Kiskun megye múltjából 19. (Kecskemét, 2004)

ASBÓTH MIKLÓS Kalocsa településszerkezetének kialakulása és a kalocsai városrészek, közterületek nevének változásai

Gábor Lajos festőművész, akinek nagy szerepe volt a kalocsai népművészet világhírűvé válásában, kezdeményezte, hogy a mezőkövesdi matyó ház mintájára Kalocsán is létesítsenek egy népművészeti házat. A Béres utcában megvásárolt jellegzetes kalocsai parasztház átépítése 1935-1936 között történt.

60 A vasútállomás épületének átépítése is az éledő kalocsai népművészet és idegenforgalom hatására történt 1937-1938 között. A terveket Gábor Lajos festőművész készítette. Az építkezésen számos környékbeli falusi mesterember és pingáló asszony dolgozott.

61 Ipari és egyéb gazdasági építmények: A 20. század első felében épült kevés számú ipari üzem többsége malomépület és élelmiszeripari üzem volt. A század elején létesült néhány építőanyag-gyártó üzem (téglagyárak, cementárugyár) is, amelyek kis teljesítményük miatt gazdaságtalanul működtek és hamarosan be is zártak. Üzemépületeik nem voltak jelentősek, némelyike még napjainkban is áll, vagy napjainkban bontották el. A Negyveni úti Camionco telepén még áll az 1893-ban alapított Kalocsai Gőztéglagyár Rt. néhány kisebb épülete. Az üzem rövid működés után tönkrement. Később paprikamalomnak, majd gabonamalomnak használták a téglagyár épületeit. A Foktői út és a mai Vörösmarty utca találkozása környékén is alapítottak egy téglagyárat 1897-ben. Az üzem a század elején többször gazdát cserélt. Bár teljesítményét növelték, működése a negyvenes években megszűnt. Az üzem épületeinek maradványait 1997-ben bontották el. 1902 áprilisában megalakult Kalocsai Villamossági Rt. a megvásárolt Péter-kerti vendéglő helyén építtette fel villanytelepét. Az épület még ma is áll a Fűszerpaprika Rt. telepén.

62 Kalocsa két legnagyobb malma a század elején épült. Bagó Soós Gergely 1904ben alapította malmát, de hamarosan elhunyt. Örökösei 1908-ban a Miskei út elején építették fel a Bagó Soós Malmot, amit 1937-ben bővítettek. Kovács Antal az egykori gőztéglagyár épületeiben működött Krigovszky-féle paprikamalom megvásárlásával alapította meg 1908-ban a Margit Malmot, de már 1911-1912 között a város központjához közelebb, szemben a piaccal, a Vajas nyugati partján építette fel az új malomépületet, amit 1916-ban és 1922-1924 között tovább bővítettek. A malom udvarán lévő gabonasilók már a 2. világháború után épültek.

63 A Márer Paprikamalom (a Fém- és Villamosipari Vállalat egykori üzemépületei, ma a Jávor bevásárló udvar) 1917 után épült a Búzapiac téren. 1925-ben 52 ezer dollár külföldi kölcsönt vett fel Kalocsa. A kölcsön felhasználásával hűtőházzal és jéggyárral kibővített vágóhíd építése mellett döntött a város. A vágóhíd a Meszesi út elején épült fel 1929-1930 között. 1960-ig működött, amikor a vidéki ipartelepítés keretében a vágóhíd helyén megalakult az EPGÉP Vibrátorgyára. A régi vágóhíd néhány épülete (erősen átalakítva) még ma is áll. A MÁVAUT 1942-ben építette fel kalocsai telepét a vágóhíd mellett. A telep ma a Kunság Volán Rt. kalocsai telepe.

65 NLVK ASBÓTH Miklós 1998. 148-149. Uo. 150-151. ASBÓTH Miklós 2002. ASBÓTH Miklós 1998. 110., 114., 117., 119., 123., 133., 150., 176. BOZSÓ Ferenc 1971/b. 137., 145-146. ASBÓTH Miklós 1998. 157.