Bács-Kiskun megye múltjából 19. (Kecskemét, 2004)

ASBÓTH MIKLÓS Kalocsa településszerkezetének kialakulása és a kalocsai városrészek, közterületek nevének változásai

Az érsekuradalom jellegzetes saroktornyos gazdasági épületét, az ún. parádésistállót, mely a város 1772-es térképén is jól felismerhető, 1918-ban Petrovácz Gyula tervei szerint építették át, megtartva a jellegzetes tornyokat.

66 A város településszerkezetének változásai a második világháború után Kalocsa népessége a háború befejezésétől napjainkig 55%-kal, a lakásállomány 135%-kal növekedett. A háborút követő első évtizedben viszonylag kevés lakás épült. Ezek sorát 1948 nyarán 460 építési telek kialakítása nyitotta, amikor elsősorban családi házas beépítés történt a város akkori beépített területének szélein, valamint a Bátyai út Meszesi úti elágazásán túl, a Középsőkertekben az egykori Légrádikert és a Rendek-kert helyén (Kirschner kertészet), a mai 48-as utca és a Selyemerdő utca között. Telekmegosztások és új utcanyitások révén a Szénáskertben és részben a Szőlőkben is alakítottak ki új házhelyeket. Az ötvenes években a katonaság Kalocsára telepítése és a repülőtér megépítése nyomán katonák részére épültek lakások a Vörös Hadsereg útja (ma Pataji út) elején és a Foktői úton.

67 A lakásszám növekedésének nagyobbik hányada az 1960-as évek elejétől az 1980-as évek végéig terjedő időszakra esik. Az ebben az időszakban készült lakások többsége három, egymástól jól elkülöníthető területen épült. Elsőként a Vajason túli Középsőkertek (a Bürgerkert és a Szénáskert között) nevű városrészben kezdtek építkezni több részletben és több, egymással nem mindig összefüggő helyszínen, többnyire a családi házas építkezés különféle változataiban. A lakásépítések másik nagy helyszíne a Széchenyi-lakótelep volt, ahol többszintes, többlakásos épületek készültek, túlnyomórészt házgyári technológiával. A Széchenyi-lakótelep építésével egy időben kezdték meg a város keleti szélén (Rokkantteleptől, Eperföldtől és a Szőlőktől keletre fekvő területen) nagyobb számú építési telek kialakítását, amelyeket családi házas beépítésűre terveztek. A lakásépítések a KISZ építési akciókkal kezdődtek 1962-ben a Középsőkertekben.

68 Először 22 lakás épült ikerház formában a Fényi Gyula utcában, a Tóth Mike utcában, a Lenin utcában, a Napsugár utcában és a Délibáb utcában. Az akciót újabb KISZ-lakások építése követte a Vörösmarty utca páros oldalának a Jókai utcától északra lévő részén. Az itt készült épületek kétszintes ikerházak voltak, amikben minden lakásnak egyaránt volt földszinti és emeleti része is.

69 A KISZ lakásépítési akció közben hasonló elrendezésű tanácsi bérlakások is épültek a Vörösmarty utcának a mai Hajós Alfréd utca és a Nagy Jenő utca közötti szakaszán. A KISZ-akció után tovább folytatódott a Középsőkertek városrész beépítése. A városrész északi és déli részén elsősorban hagyományos családi házas, többnyire magánerős építkezések folytak. A középső területen változatos formákban (sorházak, láncházak, kísérleti házak) épültek lakások lakásszövetkezeti kivitelezésben a hetvenes évek eleje és a nyolcvanas évek vége között.

70 PETROVÁCZ Gyula 1929. 47. ASBÓTH Miklós 1998. 169. Kalocsa Város Irattára (a továbbiakban: KVI) 39/1962. T. sz. h. Uo. 34/1962. vb. sz. h. Huszár Mihály