Bács-Kiskun megye múltjából 19. (Kecskemét, 2004)
KNIPL ISTVÁN Volksbundtól a Waffen SS-ig
Ezek alapján megállapíthatjuk, hogy a három településről mintegy 90-110 fő vonulhatott be az SS-be 1942-ben. A bevonult katonáknak hamarosan rá kellett döbbenniük, hogy a Német Birodalom hálája helyett csak megalázatásban és szenvedésben lett részük. A kiképző altisztek egyszerűen csak „ideszalajtottak''-nak, „éhenkórászok''-nak 123 „magyar disznóknak" 12 titulálták őket, s ezek után jött a háború megannyi szenvedése akár a nyugati, akár a keleti fronton, vagy akár a Balkánon harcoltak. A második toborzóakció A toborzás újraindításához, illetve folytatásához a magyar kormány engedélye kellett. Az akció engedélyezésére hosszas tárgyalások és Horthy klessheimi látogatása után, 1943, május 11-én került sor. A megállapodás értelmében listát készítettek a hazai németség 1908-1925 között született korosztályairól, melyben minden népi német szerepelt. Az akcióban minden népi német toborozható (kivéve a hadiiparban dolgozók), a honvédségben szolgáló német származású személyek 8 nap szabadságot kaptak. A toborzás továbbra is a nyilvánosság és a sajtó kizárásával a Volksbund szervezésében történt. A jelentkezők elvesztették magyar állampolgárságukat, az örökösödés szempontjából azonban a háború végéig magyarnak számítottak. A jelentkezők a magyar állampolgárság elvesztésével párhuzamosan - Hitler 1943. május 19-én kelt rendelete értelmében (mely alapján minden külföldi állampolgár, aki német fegyveres alakulatban szolgált, megkapta a német állampolgárságot) - német állampolgárságot nyertek. A megállapodás 1943. június l-jén, lépett hatályba, ezután kezdődhetett meg a falvakban az önkéntesek toborzása. A toborzás megszervezésével területvezetőket bíztak meg. A Bácskáért Sepp Speitzer felelt, Hugo Binder felügyelete alá pedig az ún. „Mitte" (Közép - Budapest környéke, Duna-Tisza köze, Tiszántúl) 1 " tartozott. A toborzás kezdetekor a Volksbund vezetőségében aggályok merültek fel a sikerességet illetően, mivel mint Bäsch június l-jén ki is fejtette - több kedvezőtlen körülmény is hátráltatta azt. Ilyen kedvezőtlen körülmény, hogy ebben az időben szerelt le sok, a második magyar hadseregben szolgáló honvéd, akiken ijesztő háboríts fáradtság vett erőt, s rossz híreket terjesztettek. További nehézségeket okozott, hogy az országban növekedett a németellenes hangulat, valamint, hogy az akció aratás idejére esett. A hazai németség körében elégedetlenséget váltott ki a segély alacsony összege és az állampolgárság elvesztése is. Bäsch népcsoportvezető ekkor felvetette a kényszersorozás lehetőségét, de a toborzás előrehaladtával ennek bevezetésérc nem volt szükség. Az SS kötelékébe lépők „A magyarországi német népcsoport SS önkéntese" feliratú jelvényt kaptak. A toborzottak elszállítására 1943 szeptembere és 1944 februárja között került sor. Ekkor mintegy 20 000 magyarországi német származású fiatal lépett a fegyveres SS tagjai közé. 126 123 TILKOVSZKY Lóránt, 1974. 79. 124 Uo. 92. 125 TILKOVSZKY Lóránt, 1978. 273 126 TILKOVSZKY Lóránt, 1974. 121-143.
