Bács-Kiskun megye múltjából 19. (Kecskemét, 2004)
KNIPL ISTVÁN Volksbundtól a Waffen SS-ig
Az általunk vizsgált települések esetében a sorozást 1943. augusztus 5-6-án 127 , és októberben 128 tartották. Feltehetőleg mindhárom faluban jártak a sorozóbizottság tagjai, bár előfordult, hogy egyes személyek nem saját településeken jelentkeztek. 12 A toborzóakció során Nemesnádudvarról 33, 130 Hajósról minimum 29 (a Budapesti Közlönyben közétett személyek száma, 131 azonban a listáról ez esetben is feltételezhetjük, hogy nem tartalmazza az összes önkéntes nevét), Császártöltésről pedig feltételezhetően 17 fő önkéntes lépettbe az SS-be. 132 Császártöltésen a toborzás az alábbi módon zajlott le: „Nagymise vagy kismise után odamentek az emberek vasárnap, az volt a gazdakör. Ott toborozták - na kérem szépen - az SS-katonákat. Ez éppen olyan dolog volt, mint a János vitézben, mikor jöttek toborozni, egy asztal oda, két-három pasas volt. A legények jöttek és önként jelentkeztek. Senkit nem kényszeríttettek. Élénken emlékszem a dologra, önként jelentkeztek, általában a béreslegények, meg egyéb mások, akiknek nem volt, hogy mondjam, ilyen nagyobb vagyoni kötődöttsége, akkor azoknak lehet menni katonának. Azt nem tudom, hogy aztán mit ígértek nekik. A lényeg az, hogy hát fölírták a nevét és akkor szembe a túloldalon... volt egy bolt. A lényeg az, hogy hát átmentek oda és német nemzetiszínű szalagot lehetett ott vásárolni, azt megvették, és mindjárt a kalapra azt tűzték... Szóval ennyit láttam, nagyon sokan nem lehettek, amikor én ott voltam 10-20 legény jelentkezett akkor SS-katonának 133 . " Feltételezhetjük, hogy a másik két településen is hasonlóképpen zajlott le a toborzás, s nagy valószínűséggel a sorozóbizottság is ugyanazokból a személyekből állt. A újabb toborzás nagyfokú elégedetlenséget váltott ki a helyi Volksbund szervezetek tagsága és a település más lakosai körében. Nemesnádudvaron például nagy elkeseredést szült, hogy a vagyonosabb németek közül senki nem jelentkezett katonai szolgálatra, hanem helyettük a szegényebbeket állították a sorozóbizottság elé. 134 A faluban 1943 júliusában pedig 169 olyan német személy élt, aki fellépett az SStoborzás ellen. 135 A településen a fokozódó feszültség tettlegességhez vezetett, mikor a plébános megtagadta a horogkeresztes zászló megszentelését. A későbbiekben betörték a plébánia ablakait, s egy alkalommal egy SS-katona betörve a plébániára, megpróbálta megölni a plébánost. Az eset kapcsán, a településen tömegverekedés tört ki a Volksbund tagjai és a magyar érzelmű svábok között. 136 Végül a bevonultakat a temető kálváriájánál búcsúztatta a település lakossága. Hajóson szintén nagy elégedetlenséget váltott ki s tömeges kilépéshez vezetett a toborzóakció, mivel a Volksbund helyi vezetői nem jelentkeztek katonai szolgálatra. 137 Mivel a Deutsche Jugend helyi vezetői sem jelentkeztek, őket az országos vezetőség leváltotta tisztségükből. 13 FEHÉR István, 1983. 42., MOL Bm VII. K-149 1943-5-1007. 265. csomó BKMÖL XXV. 17 NB 864/1945. Uo. NB 724/1946. HECKENBERGER Péter, 1991. 83. illetve BKMÖL XXV. 17 NB 284/1948. Budapesti Közlöny 1943/291. 1943. december 28. BKMÖL XXV. 17 NB 724/1946. A. M. FEHÉR István, 1983. 42., MOL Bm VII. K-149 1943-5-1007. 265. csomó FEHÉR István, 1983.41. HECKENBERGER Péter, 1991. 84. FEHÉR István, 1983. 4L, MOL Bm VII. K-149. 1943-5-1007. 265. csomó FEHÉR István, 1983. 42.
