Bács-Kiskun megye múltjából 19. (Kecskemét, 2004)
IVÁNYOSI-SZABÓ TIBOR Vagyonbecslések és inventáriumok a reformkori Kecskemétről
Ezen iratok forrásértékének érzékeltetése érdekében célszerűnek láttuk néhány összeállítást mellékelni. Ezek részben egyfajta összegező áttekintést is adnak a forrásokról, részben pedig egy sokkal nagyobb merítés esetén összehasonlítási alapul is szolgálhatnak. Mindenképpen alkalmasak arra, hogy érzékeltessük, egy-egy gondolat mentén végzett összesítés révén is milyen figyelemre méltó adatsorokat kaphatunk. Mindezek persze nem helyettesíthetik a forrásanyag alapos ismeretét és elemzését, a legjobb esetben is csak gondolatébresztők lehetnek, és egyfajta előzetes áttekintéshez nyújthatnak segítséget. Legelőször a forrásokban fellehető gazdákról és vagyonuk megoszlásáról célszerű képet alkotnunk. (1. I. sz. táblázat) I. sz. táblázat NÉHÁNY KECSKEMÉTI GAZDA VAGYONÁNAK MÉRTÉKE ÉS MEGOSZLÁSA A felbecsült vagyon megoszlása Név Az összeg váltóforint Ház Szántó Szőlő Állat Malom Erdő Termény Takarmány Egyéb Felszerelés Az egész vagyon %-a Ladányi Gergely 7 165 378 4,84 55,22 5,44 26,16 6,65 0,00 1,69 0,00 0,00 0,00 Bozsó János 162 161 3,70 59,24 4,56 10,97 1,23 1,23 2,34 7,28 7,48 1,97 Antal István 136 775 7,31 72,80 1,47 15,88 2,54 2,54 özv. Demeter Jánosné 104 846 4,77 76,79 7,53 4,29 5,72 0,90 1,43 Kovács Dániel 39 910 10,02 59,38 7,02 19,82 3,76 Fekete Mihály 37 640 10,62 75,18 2,12 12,08 özv. Szekeres Pálné 47 975 8,34 82,28 9,38 özv. Kajtári Lajosné 23 487 13,71 39,24 13,84 21,05 12,16 Deák Sámuel 21 600 4,63 72,22 4,63 18,52 Csányi János 20 500 48,78 7,30 43,90 0,02 Sándor Ferenc 20 250 83,95 4,94 11,11 Újházi Kovács Pál 17 000 17,65 58,82 23,53 Szeles László 16 450 17,91 64,18 17,91 Soós Sándor 16 450 9,12 68,39 7,29 15,20 Gyurász Sándor 12 675 6,31 78,90 14,79 Dömötör László 10 920 32,05 63,37 4,58 Végh József (iparos) 7 562 37,85 62,15 Szeder Farkas János 7 150 41,96 2,09 55,95 Könyves Sándor 3 450 8,70 66,67 21,73 2,90 Ladányi Gergelynél nem a teljes terjedelmében közölt 1843-ban készített vagyonbecslését vettük alapul, hanem az 1840-ben keletkezett iratot, mivel az tartalmazza állatainak számát és értékét is.