Bács-Kiskun megye múltjából 19. (Kecskemét, 2004)

ASBÓTH MIKLÓS Kalocsa településszerkezetének kialakulása és a kalocsai városrészek, közterületek nevének változásai

11. Negyven. A várostól keletre kb. 1 km távolságra lévő falusias jellegű városrész neve. A 19. század közepéig az írásos emlékek Negyven 129 néven említik, a 19 század utolsó harmadában terjedt el az 1986-1993 közötti hivatalos neve a Negyvenszállás. 130 A rövidebb Negyven és a hosszabb Negyvenszállás alakot a köznyelv egyaránt használta. A név eredetileg szállásnév volt. 12. Oncsa-telep. 48-as utca - Selyem utca - Pataji út - lik Viktor utca - Zrínyi utca által bezárt terület. Nevét az 1941-43-ban épült 32 ONCSA (Országos Nép- és Családvédelmi Alap) házakról kapta. 131 A köznyelv kezdettől használta az Oncsa-telep vagy Oncsa-házak kifejezést. 13. Ökörjáró. Meszesi út - Vigadó sor - Kinizsi Pál utca - Csorna-foktői csatorna „Vajas" („Giga") közötti terület. Nevét a tőle északnyugatra, a Csorna-foktői csatorna partjánál elterülő Ökörjárás dűlőről kapta. A hozzá vezető föld- vagy dülőút (nagyjából a mai Kinizsi Pál utca nyomvonalán) neve Ökörjáró volt. Az elnevezés azért téves, mivel a terület, ahol a városrész kiépült, korábban az Árendás dűlő része volt. 132 14. Repülőtér. Csilás Palé „Vajas" — Foktői úttól északnyugatra (laktanyán túl) lévő terület. Nevét az ötvenes évek elején épült katonai repülőtérről kapta. 13 15. Rokkanttelep. Kossuth Lajos utca - Hősök útja - Petőfi Sándor utca - Baka sor - Nemzetőr utca - Vasút utca által bezárt terület. A meghatározás nem fedi a népi elnevezést, mivel a jelzett terület egy része, a Bem apó utca és a Gödrök köze közötti területet Eperföld részének tekintik a kalocsaiak. Az eredeti Rok­kanttelep területét pontosabban jelöli az első hivatalos névadás, az 1980-as évek második felében (1986, 1988): Kossuth Lajos utca - Hősök útja - Bem apó utca - Nemzetőr utca - Vasút utca által bezárt terület. 134 Nevét a városrész első lakóiról, az 1. világháború rokkantjairól kapta. A hadirokkantak számára létesí­tendő kereseti és lakótelep létesítésének terve 1915-ben merült fel. Deák Imre méhészeti felügyelő javasolta Várady L. Árpád érseknek a telep létesítését. Az érsekség, a Rokkantügyi Hivatal, a főkáptalan és a város támogatásával hozták létre a telepet, amelyet 1918-1949 között a „Rokkant katonák kalocsai kereseti telepe", illetve a „Hadigondozottak kalocsai kertes háztelepe" alapítvány mű­ködtetett. Nem hivatalosan 1918. aug. 15-től használják a nevet, amikor az ad­dig elkészült 55 házat és a kereseti telepet átadták. 135 Városrésznévként, mint példát, egy 1968-as tanácsi határozat említi. 136 A városnegyed utcái az 1920-as évek első felében zömében a mai fonnájukban épültek ki. 16. Széchenyi-lakótelep. Kossuth Lajos utca - Széchenyi út - Zöldfa utca ­Csajdakert által bezárt terület. Nevét a lakótelep nyugati határát képező Szé­chenyi (utca) útról kapta. A terv szerint 391 lakásból álló lakótelep építésének kezdetén 137 ideiglenes neve Kaszakacs utcai lakótelep volt. Az ideiglenes nevet arról a rövid Kaszakacs utcáról kapta, amely a Kossuth Lajos utcai pavilonsor 129 VASS Előd 1980. 85. 130 KVI 106/1986. vb. sz. h. 131 ASBÓTH Miklós 1998. 157. 112 Térkép 1964. 133 Uo. 134 Uo. 135 SZABÓ Attila 2000. 394. 136 KVI 13/1968. T. sz. h. 137 Uo. 20/1967. T. sz. h.

Next

/
Oldalképek
Tartalom