Bács-Kiskun megye múltjából 19. (Kecskemét, 2004)

ASBÓTH MIKLÓS Kalocsa településszerkezetének kialakulása és a kalocsai városrészek, közterületek nevének változásai

tájékán ágazott ki a Kossuth Lajos utcából, és a Csaj da fürdő kerítéséig húzódott.

138 17. Szénáskert. Kinizsi Pál utca - Vigadó sor - Bátyai út - Csorna-foktői csatorna ,, Vajas" (Csorna-foktői csatorna „Giga") által bezárt terület. 1789-ben érseki rendelet

139 ezen a területen engedélyezte a város gazdáinak a városon belüli szénatárolást. Innen ered a neve.

140 18. Szentsarok. Kossuth Lajos utca - Martinovics utca - Csorna-foktői csatorna „Vajas" - Érsekkert - Asztrik tér által bezárt terület. A jelenleg hatályos rendelet a történelmileg kialakult Szentsarokhoz

1 1 hozzácsatolta a Martinovics utca és az Érsekkert között a hetvenes évek második felében épült lakónegyedet. A nyolcvanas évek második felében történt szabályozás

142 kisebb területen jelölte meg a Szentsarok városrészt: „Micsurin (ma Kunszt József) utca tájéka, az Érsekkert bejárata, Asztrik tér". A zárdaépület megépülése előtt nagyjából a jelenlegivel azonos, de lényegesen ritkábban beépített területet tekintették Szentsaroknak.

143 19. Szérűskert. Meszesi út - Bátyai út által bezárt terület. A területet korábban szérűskertként használták, a cséplést (masinálást) is ott végezték. 20. Szőlők. Petőfi Sándor utca - Bimbó utca - Temető - Legelősor - Miskei út által bezárt terület. Szerencsésebb meghatározás lett volna a Legelő sor - Miskei úti határ helyett a Nagymező utcát kijelölni a városrész határának, ugyanis a laktanya területét (Legelő sor - Miskei út - Szőlők köze - Nagymező utca) a kalocsaiak sohasem tekintették a Szőlők (Szőlő-hegy, Szőlők köze, Öregszőlők. Öreghegy stb.) részének. Az előző hivatalos meghatározás,

144 nagyjából ugyanerre a területre használta a Szőlőhegy elnevezést: „A temető - Bimbó utca Petőfi utca - Kertekalja sor - Malomszögi utca - Nagymező utca által határolt terület. Ez ugyanis magába foglalja az Öregszőlő és az Újszőlő területét. A Szőlők köze pedig a kettő közötti terület és az ott átvezető út". A terület több névváltozáson ment keresztül. A 18. században még Öreghegy volt a neve. Az 1760-as évek körül kezdték a területet szőlővel betelepíteni,

145 ami után Öregszőlőknek, Ó Szőlőknek vagy Öreghegyi szőlőknek (a Szőlők köze úttól keletre lévő területet Újszőlőknek), majd Szőlőhegynek nevezték.

146 A 19. század végéig a fenti nevek jobbára dűlőnévként szerepeltek, a városrész beépülése után városrésznévként már csak a Szőlőhegy és a Szőlők elnevezés volt használatban. (De a városrészben lévő iskolát mindig szőlőhegyi iskolának nevezték.) A köznyelv gyakran egymás mellett használta a névváltozatokat. 21. Újváros. Széchenyi út - Miskei út - Legelő sor - Temető - Bimbó utca - Petőfi Sándor utca által bezárt terület. A 18. században épült be, a század végén már így nevezték.

147 Térkép 1967. ASBÓTH Miklós 1998. 72. SZEBERÉNYI István 1964. 28. Uo. 28. KVI 13/1968. T. sz. h. TÍMÁR Kálmán é. n. KVI 13/1968. T. sz. h. ASBÓTH Miklós 1998.68. Térkép 1772., Térkép 1774., Térkép 1820. Térkép 1772.