Bács-Kiskun megye múltjából 19. (Kecskemét, 2004)

ASBÓTH MIKLÓS Kalocsa településszerkezetének kialakulása és a kalocsai városrészek, közterületek nevének változásai

A Kígyóstól északra lévő területen, a mai Petőfi Sándor utca és a Dózsa György utca közötti részen is megjelentek az 1700-as években az első házak. A század végére beépült ez a terület, valamint a Dózsa György utca és a Kossuth Lajos utca közötti Kis Kalocsa nevü városnegyed. A városban továbbra is csak két utcanévről tudunk: Nagy utca és Kis utca. A város 1772-es térképe szerint a beépítettség sokkal lazább volt a mainál, a házak között több rövidebb utca és köz húzódott, amelyek inkább a helyi (közvetlen szomszédok közötti) közlekedést, mint az átmenő forgalmat szolgálták. Azonban a térképen felismerhető néhány mai utca nyomvonala: a Tomori utca alsó része, Rákóczi utca, Ady Endre utca, Városház utca, Grősz József utca, Eötvös utca és Esze Tamás utca a Belvárosban, Budai Nagy Antal utca, Tavasz utca és Béke utca az Újvárosban. A városból kivezető utakat a térkép megnevezte.

25 Az egyház elsősorban a város északi részén építkezett. A mai Szent István király út elején, nagyjából a gimnázium épületéig és a mai Szentháromság téren épültek a 18. században az egyházi célokat szolgáló épületek.

26 A mai gimnázium Szent István király úti épületszárnya helyén épült meg a század első éveiben az érseki vendégfogadó, amelyben 1733-tól a papnevelde működött. A nagyszeminárium épületének elkészülte után az átépített épület az 1765-ben megalapított piarista gimnáziumnak adott otthont. A török uralom alatt elpusztult városi plébániatemplomot még Széchenyi Pál kezdte el építeni 1709-ben, sárközi jobbágyainak két év alatt fizetett egyházi tizedéből, de csak halála után, 171 l-ben készült el.

27 Széchenyi Pál és utóda, Csáky Imre érsek részlegesen helyreállította a török háborúk alatt elpusztult középkori vár maradványait. Az elpusztult középkori vár nyugati részén lévő torony viszonylagos épségben vészelte át a pusztításokat. Ennek kijavítása után Széchenyi Pál (hozzá csatlakoztatva) egy emeletes érseki lak építésébe kezdett, de halála megakadályozta a befejezésben. Csáky Imre tovább építette a Széchenyi érsek által megkezdett építkezést és további, földből készült erődítéseket épített hozzá. Batthyány József

28 (1760-1776) 1775-ben Oswald Gáspár piarista szerzetes tervei alapján kezdte átépíteni az elődei által épített várat.

29 Az erődítmény jellegű épület helyett állandó tartózkodásra alkalmas érseki lakot kívánt emelni. Elsőként a kastély főhomlokzata készült el 1776-ban. Patachich Ádám

30 (1776-1784) nem folytatta elődje építkezését, hanem Krono

wetter Lipót Antal uradalmi mérnökkel új terveket készíttetett, amelyek sokban hasonlítottak a korábbi székhelyén, Nagyváradon épített püspöki palotához. Az Oswald Gáspár tervei alapján készült középső részt átépíttette, majd a keleti szárny építéséhez fogott, amely 1781-ben készült el.

31 Kollonich László érseksége (1787-1817) alatt készült el a meglévő épületrészekhez szervesen illeszkedő nyugati szárny, amelynek terveit Thaler József építész készítette 1799-ben. Az építkezés az 1800-as évek elején történt. Az 1602-ben elpusztult székesegyház helyén 1735. június 2-án lerakták a mai föszékesegyház alapjait. A Mayerhoffer András által tervezett háromhajós, olasz baTérkép 1772. BOZSÓ Ferenc 197 l/a. 294-300. ASBÓTH Miklós 1998. 64-65. Nagy Lajos Városi Könyvtár helyismereti gyűjteménye. Személyi adattár, (a továbbiakban: NLVK) WINKLER Pál 1932. 21. NLVK JERNYEI KISS János 2000. 266-271.