Bács-Kiskun megye múltjából 19. (Kecskemét, 2004)

ASBÓTH MIKLÓS Kalocsa településszerkezetének kialakulása és a kalocsai városrészek, közterületek nevének változásai

rokk stílusú templom 1754-ben készült el. 1757-1764 között készült el a nagyszeminárium epülete (a mai Művelődési Központ), amely mai formáját az 1807-es, az 1823-as és az 1897-es bővítéssel nyerte el.'

3 Felépültek a teret körülvevő kanonoki házak, Szent István király út 1-3. sz. a század folyamán, a jószágkormányzóság (ma Hotel Kalocsa) épülete és az Asztrik tér 1-3. a század utolsó harmadában, a század végén a Szentháromság tér 2-3. és 1796-ban a Hunyadi u. 2. (Katona-ház). A század első felében vármegyei közmunkával a sárközi Duna-szakaszon kezdetleges árvédelmi töltések épültek, amelyek a kisebb árvizeket visszatartották. A biztonságosabbá váló mezőgazdasági termelés magával hozta a város területén a gazdaság céljait szolgáló épületek létrehozását. Az érseki kastélytól északkeletre jött létre az érsekuradalom gazdasági udvara. Még Csáky Imre érsek építette az uradalom első gazdasági épületeit. Az 1772-es térkép már ábrázolja a négytornyos érseki istállót (mai alakját 1918-ban kapta, Petrovácz Gyula tervei alapján történt átépítéssel) és a jellegzetes kereszt alaprajzú magtárat. Az uradalmi major mellett, a mai Szentsarok városrész helyén egy új városnegyed jött létre. Lakóinak többsége az uradalom szolgálatában álló gazdatisztek, tiszttartók és mesteremberek közül került ki. Róluk kapta a Tiszttartó sor nevet, amely helyén a zárdaépület elkészülte, 1860 után alakult ki a mai Kunszt József utca.

34 Az uradalmi majoron kívül, a mai 48-as házak városrészben a Kőégető köz környékén hozták létre az uradalmi tyúkmajort (a 19. sz. első felében, a káptalani uradalom létrejötte után a káptalané lett), a mostani MOL-benzinkút előtti területen pedig az uradalmi szénáskertet. A város gazdasági majorja az Újváros keleti végén, az új (mai) temető és a Kígyós közötti területen (ma az egykori ÉKÜ-telep) alakult ki. A század végén, 1789-ben érseki (tűzvédelmi) rendelet csak a mai Szénáskert városrészben engedélyezte a kalocsai gazdáknak a szénatárolást a város területén. Innen ered a városrész neve. Kalocsán a szőlőtermesztés 1760 után honosodott meg. Érseki rendelet kötelezte a kalocsai gazdákat, hogy az Öreghegyen (ma Szőlőhegy) szőlőt telepítsenek. Később a város északi határában, Homokgyőrben is telepítettek szőlőt.

35 A század végére a város beépített területét nagyjából a Csilás Palé (Vajas), a mai Kossuth Lajos utca, a Széchenyi útnak a Kossuth Lajos utca és a Dózsa György utca közötti szakasza, a Szent Imre utca és a Malatin tér határolta. Ehhez a területhez csatlakozott még az Újváros. A század végére a Petőfi Sándor utca helyén lévő Kígyós vízfolyás részben feltöltődött, vagy mesterségesen feltöltötték.

36 A város településszerkezetének változásai a 19. században A század elejétől a város lakossága egyenletesen gyarapodott (1803: 7714, 1814: 8996, 1823: 10 188 fő). Noha a szállások benépesedése már megkezdődött, de a század elején a szállásiak nagy részének még Kalocsán is volt háza, Ez a helyzet a század második felében megváltozott. Ugyanis a szállásra kiköltözők állandó ottani lakosok lettek. A szállások 1898-as leválása után, 1900-ban a város lakossága 1 1 372 fő lett.

37 PINTÉR Imre 1942. 38-44. WINKLER Pál 1934. 15-17 TÍMÁR Kálmán 1940. ASBÓTH Miklós 1998. 68. Térkép 1772. BÁRTH János 1975. 176.