Bács-Kiskun megye múltjából 19. (Kecskemét, 2004)

ERDÉLYI ERZSÉBET Névélettani vizsgálatok Kecskemét közterületi neveinek köréből 1850-1945

Ez alapon elkészítettem a fölevéltárnok segélyével a harmadik tervezetet, mely már sokkal több új útcza-nevet tartalmazott s mely rövid úton az előbbi iratokhoz csatoltatván, a város hivatalos lapjában is közzététetett, minek következtében ez a tervezet a város lakosságát is foglalkoztatta, ahhoz a helyi lapokban többen hozzászólottak. Ezt a tervezetet akkor a tek. Tanács részletesen letárgyalta, sőt több olyan úteza részére, melynek régi nevét én ezen bővebb tervezetben is meghagytam, megváltoztatni rendelte. A közönség és a hírlapok is átalában kedvezően fogadták a tervezetet, csak az alakítandó új közigazgatási kerületek átalános elnevezése (tized, kerület, város, városrész, rész) ellen emeltetett kifogás és a tervezetben foglalt egy [sic!] új útezanevek ellen. A tek. Tanács ezen felmerült nézeteltérések tisztázására és egy közgyűlési tárgyalásra megérett tervezet kialakulása érdekében 1905. jún. 19-én, 13372/1905 sz. alatt kelt végzésével kiadta ezen tervezeteket a szabályozási bizottságnak tárgyalás és javaslattétel végett. Ez a bizottság azonban a javaslatot mindez ideig nem tárgyalta, sőt újabban a tek. Tanács tagjai között is az a nézet kezdett túlsúlyra emelkedni, hogy ilyen sok új útezanévnek egyszerre való megállapítása zavart idéz elő, különben is az útezák elnevezése nem függ szorosan össze az átalános szabályozási terv megalkotásával és az építkezési szabályrendelet folyamatban levő átalakításával, és így ez a munka későbbre halasztható, sőt az általános városszabályozási terv megalkotása s az új építkezési szabályrendelet jóváhagyása után czélszerűbben is lesz elvégezhető." A következőkben felsorolja azokat az okokat, amelyek miatt nem tűr halasztást az utcanevek rendbe tételének kérdése: - A tizedenkénti házszámozásból keletkezett zavar, amely folytán ugyanabban az utcában ugyanaz a házszám kétszer is előfordul, illetve a szomszédos házszámokat néha utcák választják el egymástól. - Több utcához zugok tartoztak, ezek a kinyitás után az utca nevét kapták meg, „így most némely útezanevet három, teljesen önálló, néha egymással párhuzamos úteza visel, mint ezt a IV. tized Kacsa- és Gyík útezái mutatják. Sőt mivel gyakran két különböző utczának egymás felé nyíló zugai nyittattak ki egy új útezává, arra is van példa, hogy ugyanazon úteza egyes házai más útezanevet mutatnak házszámtábláikon, mint ugyanazon útezának velük szomszédos többi házai." - Vannak olyan új utcák, amelyek még nem kaptak nevet. - A külterület sok helyen beépült, de a kül- és belterület rendezetlensége folytán „ezen terület lakossága belterületen él, ha kötelezettségről van szó, külterületen, ha előnyről." A postai kézbesítés, a rendőri intézkedés is nehézkessé válik. - A közelgő, 1910-es népszámlálás is megkívánja, hogy a kérdés rendeződjön. - Az új építkezési szabályrendelet megalkotásához is szükség lesz a nevekre. Nagyon érdekes az is, amit a főjegyző a szabályozási terv és az utcanévváltoztatás összefüggéseiről mond: „...meg kell csinálni a végleges szabályozási térképet és a végleges magyarázó szöveget. Ezen térképen és szövegben a jelenlegi és az új utczaneveket is fel kell tüntetni, mert ez a szabályozási tervezet előre láthatólag 20-25 évig érvényben lesz, a mint jelenlegi már 30 év óta van érvényben. 20-25 év alatt a régi útezanevek emlékét csak egy-két ember fogja itt-ott