Bács-Kiskun megye múltjából 19. (Kecskemét, 2004)
ERDÉLYI ERZSÉBET Névélettani vizsgálatok Kecskemét közterületi neveinek köréből 1850-1945
megőrizni, átalában feledésbe mennek. S akkor nagyon visszás lesz, sőt zavarokat okoz, ha a szabályzási terv még mindig a régi, már elfeledett útczaneveket mutatja." Az új belterületi térképeket is el kell készíteni, de ezekre már csak az új nevek kerüljenek fel, mert csak így válhatnak közhasználatúvá. Végül a főjegyző kéri a tek. Tanácsot, hogy mielőbb tárgyalja újra a legújabb (harmadik) tervezetet. Az 1907. január 21-én megtartott tanácsülésen a tíz nappal korábban összeállított és beterjesztett harmadik tervezetet a tanács megvitatta, és a legfőbb kérdésekről döntés is született. 81 Az előzetesen jóváhagyott kerületi beosztást változatlanul hagyták, azzal az indoklással, hogy „a város új területét bár nem egyenlő, de egymástól természetes és nagyobb jelentőségű útvonalakkal elhatárolt tíz kerületre osztja." Abban viszont most hoztak döntést, hogy a tized helyett „kerület"-et fognak használni, s ezeket római számmal és névvel kell jelölni. A „Koháry-város" neve helyett „Árpád-város" elnevezést ajánlja a tanács, azzal az indoklással, hogy a honalapító nevét is meg kívánja örökíteni. Az új nevek szükségességét indokló passzust is érdemes idézni: „Ami az utczák új elnevezését illeti, általános és régi panasz, hogy útczáink sok helyen nagyon dísztelen nevekkel vannak ellátva, a mit még kirívóbbá tesz az ilyen kevéssé ízléses neveknek (állatnevek, dűlők nevei stb.) egyes környékeken történt tömeges alkalmazása. Már maga ez a körülmény is indokolttá teszi, hogy most, a midőn a város fejlődésének évtizedekre irányt adni hivatott új városszabályozási tervet megalkotjuk, egyúttal e tekintetben is gondoskodjunk némi javításról, mert az ízléstelen útezanevek különösen az idegenre, ki azt meg nem szokta, nagyon kedvezőtlen hatást tesznek. De szükségessé tette az útezanevek átvizsgálását az a körülmény is, hogy a már végrehajtott szabályzási munkálatok során új útezák létesültek, melyeknek nevük egyátalán nincs, vagy azon úteza nevét viselik, melyből nyílnak s így vannak példák arra, hogy három különböző, önálló úteza ugyanazon nevet viseli, valamint névtelen útezák is keletkeztek. Ami az új útczaneveket illeti, legegyszerűbb módnak látszana, ha a meg nem felelő útezanevek történelmünknek nagy nevekben annyira gazdag lapjairól vett családnevekkel cseréltetnének fel. Azonban a gyakorlatban ez az eljárás nem vihető keresztül, mert a kicserélendő neveket legnagyobb részben olyan útezák viselik, amelyekre ama fényes történelmi nevek alkalmazását az azok hajdani viselői iránt érzett hazafias kegyelet nem engedi meg. Helyesnek gondolta továbbá a városi tanács olyan nevek felhasználását, megörökítését, a lakosság emlékezetében való felelevenítését, vagy megtartását is, melyeknek viselői városunk történetében, kulturális életében a múltban jelentékeny szerepet töltöttek be, vagy hasonló szereplésükkel hazánk közéletében szereztek becsülést szülővárosuknak, Kecskemétnek. Mindezek figyelemben tartásával az útezanevek megváltoztatásában a városi tanács igyekezett a legszorosabban megvont határok között mozogni s az új útczaneveket pedig - úgy a rosszhangzású régi útezanevek helyett, mint a névtelen útezákra nézve, - lehetőleg a magyar történelemből, városunk történetéből vette, a BKMÖL IV. 1903/a 4892/1907.
