Bács-Kiskun megye múltjából 19. (Kecskemét, 2004)

ERDÉLYI ERZSÉBET Névélettani vizsgálatok Kecskemét közterületi neveinek köréből 1850-1945

kai együtt, illetve a városi főmérnöki hivatalban megtartott szakbizottsági ülésről készült jegyzőkönyvbe. 65 Ezek alapján figyelemmel kísérhetjük a város közterületi neveinek bővülését. II. 1. Az 1860—79-ig tartó előkészületi munkák javaslatok Úgy látszik, az 1860-as évek magisztrátusa nem volt olyan elégedett az első ut­canevekkel, mint az utókor, mert folyamatos kísérleteket tett megváltoztatásukra. Már az 1869. szeptember 13-i 374. számú közgyűlési határozat kimondja, hogy az utcaneveket át kell vizsgálni és a „helytelenül elnevezettek" helyett újakat kell java­solni, de igen nehézkesen halad előre a munka. Tíz esztendő alatt alig történik va­lami. László Károly városi főmérnök 1878. április 4-én azt javasolja a városatyák­nak, hogy „amerikai szokás szerént" a kisebb utcáknak csak számot adjanak, és csak a terek és a főutcák kapjanak nevet. Indokként ezt hozza fel: „Városunkbeli mintegy 200 utcza közül alig egy tized részének a nevét tudja a közönség, igen sok esetben pedig a lakosok még saját utcájok nevét se tudják." 66 Ennek az újszerű indítványnak a hátterében László Károly nem mindennapi életútja áll. A kecskeméti születésű mérnök (aki jogi és teológiai képzettséggel is rendelkezett) a szabadságharcban derekasan vitézkedett, ezért Bemmel és Kossuthtal emigrációba kényszerült. Sokáig élt Kossuth környezetében (titkára volt), de Euró­pába nem követte őt. László Károly tehát Amerikában maradt, állampolgárságot szerzett, megnősült (az angol konzul leányát vette feleségül), majd különböző mér­nöki munkákat végzett az Államokban és Mexikóban. Aztán mégis csak hazahúzta a szíve, és 1871-ben Kecskeméten telepedett le, ahol 1872-től 1882-ig a város mérnö­keként tevékenykedett. 67 így már érthető, hogy miért éppen az amerikai minta jutott eszébe, és az is, hogy az általa rajzolt térképen a város szívében lévő tér Kossuth ne­vét viseli. Igaz, ez nem csupán az ő érdeme, hiszen a város akkori lakói közül való­színűleg sokan emlékeztek még Kossuth 1848. szeptember 25-én elmondott gyújtó hangú beszédére. (Különben László Károly 1892-ben meglátogatta idős barátját Turinban.) A már említett munkaanyagokban az alábbi változtatási szándékokat figyelhet­jük meg: - Aradi úteza helyett Magyar király úteza - Költő utcza helyett Mátyási úteza - Vadász úteza helyett Tímár úteza - Hemző úteza helyett Szolnoki úteza - Bárány úteza helyett Katona József úteza - Trombita úteza helyett Nádor úteza - Lapos úteza helyett Szép úteza - Felsőcserép úteza helyett Major úteza - Alsócserép úteza helyett Cserép úteza - Vásári kis úteza helyett Városház úteza - Festő úteza helyett Színház úteza BKMÖL IV. 1908/b 2232/1880. BKMÖL IV. 1908/b 2232/1880. 3449/78. PÉTERNÉ FEHÉR Mária-SZABÓ Tamás-SZÉKELYNÉ KÖRÖS Ilona, 1992.

Next

/
Oldalképek
Tartalom