Bács-Kiskun megye múltjából 19. (Kecskemét, 2004)

ERDÉLYI ERZSÉBET Névélettani vizsgálatok Kecskemét közterületi neveinek köréből 1850-1945

szerűség megmutatkozik a szemléletmódban éppúgy, mint a nevek szerkezetében, a természetességen pedig leginkább azt értjük, hogy a név és az utca kapcsolatát kifejező, szemléletes, informatív jellegű elnevezéseket találták meg az akkori elöljárók. A fennmaradt iratanyag jól mutatja, hogy milyen nagy gonddal és felelősséggel végezték ezt a tevékenységet a szenátorok. A történelem változásainak, a névdivatnak áldozatul esett nevek köréből - főként 1990 után - néhányat megmentettek, és ha nem is kerülhetett mindig a régi helyére egy-egy név, máshol tovább élhet. A névörökség őrzése épp olyan kötelességünk, mint a többi haladó hagyományunké. A három város vonatkozásában pedig összegzésül elmondható, hogy mindenhol a népi, természetes névadás voltjellemző, a köznévi előtagok dominanciájával. Az elnevezésekben visszatükröződnek az utca sajátos vonásai, a tájékozódást segítő épületek, a közelebbi-távolabbi települések iránya, az utcában lakók foglalkozása, a hegy- és vízrajzi viszonyok, a környezetre jellemző növény- és állatvilág. De az összevetésből az is világosan kitetszik, hogy Kecskemét már a XIX. század elején is különleges vonásokat mutatott az utcanevek szempontjából, s ez valószínűleg településszerkezetéből, városiasabb szemléletéből is adódik. Ez a szemléletbeli különbség egyre erőteljesebben megnyilvánul, időről időre követelve magának a „falusias" jelleg levetését. Itt ez még nem a szavak jelentéskörbeli eleganciájában, választékosságában mutatkozik meg, inkább a névalkotás koncepciózusságában, mindenekelőtt a kis-nagy utcapáros használatában. Később akkor közelít majd újra a három város névanyaga egymáshoz, amikor a személyekről adott utcanevek divatba jönnek, és az cmlékállító funkció a név és viselője között fennálló természetes kapcsolatot megbontja. II. Útban a XX. század felé A századfordulóig következő évtizedek névállapot-felméréséhez több forrás áll rendelkezésünkre: egy 1860-ból származó térkép

61

: a város belterületének kövezeti vázlata. Ez az anyag nehezen kezelhető, mert mindent fordítva rajzolt készítője. A tíz tizedre osztott városban az utcaneveken kívül szerepelnek még: a temetők, a pályaudvar és két városrész: a Muszáj (IX. tized) és az Ürgeváros (X. tized) neve. Az első, igazán igényes várostérképet 1879-ben rajzolta László Károly városi mérnök egy tíz évvel korábban Sziládi Lajos által készített térkép szelvényei alapján.

62 A munkaanyagban található egy utca- és térösszeírás is A Kecskemét városban utczák nevei a Sziládi úrféle térképeni, tér és utczák számokkal.

63 Egy másik lista is rendelkezésünkre áll: Kecskemét sz. kir. Város belterületének telekkönyve. A lezárás dátuma 1886. március 9. Bélák János városi főmérnök az alábbi megjegyzést fűzte hozzá: „Jelen telekkönyv az 1868-ban Szilády Lajos által készített eredetivel összehasonlítván, avval megegyezőnek, helyesnek találtatott."

64 A László-féle térkép névanyagának áttekintése előtt érdemes belelapoznunk azokba a forrásokba, amelyek a térkép alapjául szolgáltak (a közigazgatási iratok 2232/1880. számú anyagának 3449/78 és 1425/79 számú csatolmányai): egy 1878-ból származó kéthasábos összeírásba, amely tartalmazza a „Jelenlegi" és a „Javaslott" utcaneveket, javításokTérkép 1. Térkép 4. BKMÖL IV. 1613. BKMÖL IV. 1914 Kecskemét Város Mérnöki Hivatalának iratai (a továbbiakban IV. 1914).