Bács-Kiskun megye múltjából 19. (Kecskemét, 2004)

ERDÉLYI ERZSÉBET Névélettani vizsgálatok Kecskemét közterületi neveinek köréből 1850-1945

Az utca alakjáról, koráról, minőségéről, jellegéről informálnak a következő utcák: - Az utca alakjáról árulkodnak: Görbe uttza, Hosszú uttza. Kanyar uttza. Keskeny uttza, Közép uttza, Lapos uttza, Magos uttza, Széles uttza, Szeglet uttza, Szűk uttza: - Metonimikusan utalnak az utca szabálytalan, legtöbbször egy-egy tárgyra emlékeztető alakjára: Agas uttza, Horog uttza, Kasza uttza, Könyök uttza, Sarkantyú uttza, Sarló uttza, Villa uttza, - vagy épp mérnöki szabályosságára: Nyíl uttza, Zsinór uttza. - A domborzati viszonyok alapján kapta nevét a Hegyi uttza, Lejtő uttza: Lapos uttza. (A Lakos uttza minden bizonnyal elírás, mert később mindenhol Lapos formában kerül elő, ezért sorolható be ide.) - Vízrajzi jellegzetesség ihlette a névadókat: a Forrás uttza. Folyóka uttza, Dellő uttza (az egykori Déllő-tó szélén lévő közterület neve) utcák esetében; - Egyéb sajátosság alapján született a Darab uttza, Sár uttza, Homoki uttza, Sétatér uttza, Séta sor, Uj uttza neve. A korai térképek igazolják ezeket az elnevezéseket, de sok minden kikövetkeztethető a leírásokból is. Pl. A Villa uttza „két ágra szolgál", a Nyíl uttza „egyenesen végig ki" halad a város széle felé, a Szűk uttza nevet egy „sikátor" kapja. A Nyerges uttzár'á átjavított, eredetileg Sáros uttzáva. tervezett közterület nevének indoklása ez volt: „mint hogy mindenkor sáros". A Burga uttza Vízfolyás uttza lett volna, mert hogy „víz folyással szolgál". A Csongrádi kis uttza első variánsa: Dombos uttza, „a közepén látható dombosságról". (A Homokhegyi utca, Homoki utca és a Hegyi utca a város legrégibb utcái közé tartoznak. Térképi ábrázolásuk ellentmondásos. További kutatásokat érdemel ez a téma is. A Homokhegyi utca talán a közeli Homoki utca hatására rövidült Hegyi utcám, majd tovább, Hegy utca alakra.) Irányjelölők, helyzetjelölők: közelebbi-távolabbi városokhoz, településekhez, városrészekhez, vagy természetföldrajzi elemhez kapcsolódó nevek az alábbiak: Aradi uttza, Szolnoki uttza, Csongrádi ut. Szegedi ut. 1850-ben mindössze két út utótagot találunk az elnevezések között, az eredeti funkciónak megfelelően, ti. ezek valóban a városhatárt elhagyó, kifelé vezető utak voltak. Néhányuk közökön keresztül vezetett ki a városból, de a közöket csak később vették fel az utcanevek sorába, amikor már kezdett kiépülni az a terület: Budai köz, Körösi köz, Vacsi köz. Városrészekhez, a városok kívül eső helyekre (Tabán, Mária-hegy, Széktó, mező), egy-egy sokak által ismert vagy látogatott közterülethez (fürdő, vásár, temető, vágóhíd) vezetett a Tabán sor, Mária sor, Széktó sor. Mezei uttza. Fürdő uttza, Vásári nagy uttza, Vásári kis uttza, Vásári Tabán, Vásársor, Vágó uttza. A Temető uttza „a Temető Kapunak vezető uttza, ez is a Temető uttzai nevet megtarthatja" - olvashatjuk a vázlatok között. Temető kis uttza a tervezetben „Választó wízának" indul, mivel a 6. tizeddel határos, de a javításban már „kis temető utza lesz belőle. Itt is megjegyzik, hogy „kivezet a Temetőnek". A Temetősor egy másik temető szélét jelenti, a Gödröstemetőét. Az Aroksor uttza: „Kaszap kútnál az árokra dülő házsor" neve. Helyzetre, méretre utalók: Alsócserép uttza, Felsőcserép uttza (a téglaégetőhöz vezető két párhuzamos utca neve), Belsőbuzapiac, Külsőbuzapiacz, valamint a „kis" - „nagy" utcapárok, amelyekről a fejezet bevezetésében már szóltunk.