Bács-Kiskun megye múltjából 19. (Kecskemét, 2004)

ERDÉLYI ERZSÉBET Névélettani vizsgálatok Kecskemét közterületi neveinek köréből 1850-1945

már nem tüntették fel az utcaneveket, nem tudjuk, hogy melyik utca nevének torzult változata lehet. Kecskemét tudós történetírója, Hornyik János más forrásokra hivatkozva ugyanebből a korból öt utcanevet és egy városrésznevet sorol fel, azonosítva a megírás idején (a XIX. század közepe) használatos nevekkel: „Ez előtt háromszáz évvel, az 1591-1602-ik évekről fennmaradt egyik legrégibb jegyzőkönyvünkben a városnak öt utczáját és egy nagyon régi városrészt találunk följegyezve, úgymint a Pálkai utczát, mely most a Halasi nagy utcza; Nagy utczát, mely ma Vásári nagy utcza; Gyümölcs utczát, mely most a piacztól a Széchenyi-téren, azután a Kápolna utczán át a homoki kapuhoz a legrégibb szőlőkig kivezet; a Kőrös utczát, melynek mai neve Körösi nagy utcza; és a Szentlörinczi utczát, vagyis a mostani Csongrádi nagy utczát."

4 Ugyancsak ő említi munkájának 74. jegyzetpontjában Kecskemét első városrésznevét is, a Burgundiát, hivatkozva arra az 1600-ból származó jegyzőkönyvi feljegyzésre, amely a tatár hadak által elrabolt kecskemétieket sorolja fel utcák szerint. „Ugyanazon följegyzésből, melyben az imént elsorolt öt utcza neve megemlíttetik, tanuljuk azt is, hogy a városnak déli része, a Halasi és Vásári nagy utczák közt a Picsó folyását környező városrész akkor Burgundia nevezetet viselt. Korunkban e név a használatból már majdnem kiveszett, mert csak Burga néven így is nagy ritkán említtetett, jelenben pedig az élő nemzedék így is alig ismerné, ha a 32 év előtt egész városra nézve megállapított utcza nevek közé, e sorok írójának fentebbi adattal indokolt szorgalmazására e városrész egyik köze Burga utczává nem kereszteltetik."

5 A Burgundia névvel máshol is találkozhatunk, pl. Debrecenben már 1547-ben kereszteltek el utcát a germán burgundokról.

6 Kalocsán kétféleképpen is megtalálható ez a név: egyrészt 18. századi városrésznévként, másrészt utcanévként. A szerző feltevése szerint a középkorban betelepedett nyugat-európai iparosok szolgálhattak a névadás alapjául.

7 A gödöllői Burgundia sor 1763-ban, a vásártér kialakításakor kapta nevét. Grassalkovich Antal német iparosokat telepített be, ennek emlékét őrzi a mai Kossuth Lajos utca két oldala: az egykori Német sor és a Burgundia sor.

8 A Hornyik-idézet azt is elárulja, hogy Kecskemét főjegyzője, a város történetének megörökítője milyen fontosnak tartotta a hagyományőrzést a névhasználatban is. Két jeles munkájában több alkalommal kitér névtani kérdésekre, pl. a régi dűlőnevek eltűnése miatt sajnálkozik, a város nevét etimologizálja.

9 A máig vitatott városnév első felét összefüggésbe hozza a kecsketenyésztéssel, a második tagot („mét") pedig a menet, járás (legelő) összevont alakjának tekinti. A Földrajzi nevek etimológiai szótára

10 szerint az előtagot valóban a kecske állatnév alkotja, ám az utótag kikövetkeztetett alakjában - med - egy régi, ma már önállóan nem élő szavunk, a 'száraz meder, időnként kiszáradó ér' rejlik, amely a meddő-vei tartozik egy családba. Kecskemét nevének eredetét sokan, sokféleképpen magyarázták,

11 de abHORNYIK János, 1927. 20. Uo. KISS Lajos, 1988. 266. ASBÓTH Miklós, é. n. 24. RAÁTZ Judit, 1981. 21. HORNYIK János, 1927. 6. KISS Lajos, 1988. 704. Bővebb kifejtését lásd IVÁNYOSI-SZABÓ Tibor, 2002/a. 98-99.