Bács-Kiskun megye múltjából 19. (Kecskemét, 2004)
ERDÉLYI ERZSÉBET Névélettani vizsgálatok Kecskemét közterületi neveinek köréből 1850-1945
ban valamennyien egyetértettek, hogy a kecske nem hiányozhat az etimológiából. Az állattenyésztés, a pásztorkodás, az állati termékek feldolgozása kezdettől fogva a fő megélhetést jelentette a lakosságnak, az állatokkal való kereskedés, a vásártartási jog pedig a legfőbb városképző erőként működött a településen. Mindez összefüggésbe hozható a defterlajstromban szereplő egyéb adattal is, nevezetesen a Nagy utca nevével. Káldy-Nagytól tudjuk, hogy az 1562-ben összeírt 31 pásztorból 19 a Nagy utcában lakott, ahogy a legtöbb juhos gazda is. Ezek természetesen a vagyonosabb réteget alkották, a „nagy" elnevezés egyik jelentését: 'jelentős szerepű' 12 mintegy illusztrálva. Gyermekkori emlékeim között felrémlik, hogy szülőfalumban, Tarcalon az öregek a Fő utcát mindig Nagy utcaként említették. Feltehetőleg más vidékeken is így volt ez. Hornyik idejében az egykori kecskeméti Nagy utca a Vásári nagy utca nevet viselte, jelezvén, hogy a vásár mennyire meghatározó volt a település életében. Természetesen ez volt a legsűrűbben lakott utcája, hiszen itt 1546-ban 132 családfő, 1559-ben 167 családfő és 1562-ben 110 családfő élt, míg a többi utcában csak 2030, illetőleg 40-60 családfő élt, kivéve a Varga utcát, ahol átlag 10 családfő lakott. 1 Cegléden és Nagykőrösön jóval kevesebb utcanevet találunk az összeírásokban. Ez természetes, hiszen a két város lélekszáma a kecskemétinél sokkal csekélyebb volt a török korban. Összehasonlításképpen közöljük a három városban összeírtak számát 14 Cegléden 1546-ban: 302 1559-ben: 258 1562-ben: 252 1580-ban: 290 1590-ben: 299 Kőrösön Kecskeméten 210 471 140 492 303 758 269 1421 193 721 15 A mahalle megjelölésen - olvashatjuk Káldy-Nagy Gyula másik munkájában 16 - a törökök egy-két utcából álló házcsoportot értettek. Cegléden mindössze két városnegyednyi lakost jegyeztek fel, ezek a Szentmiklós ucca mahalléban és a Nagy ucca mahalléban laktak. 17 Nagykőrösön 1546-ban és 1559-ben a következő elnevezések voltak: Nagy ucca mahalle, Újfalva ucca mahalle és Kápolna ucca mahalle. Ez a felsorolás kiegészült még az Új ucca mahalle nevével 18 . Ebből a rövid összevetésből az is kitetszik, hogy mindegyik településen volt Nagy utca, még ott is, ahol két utcát neveztek meg mindössze. Az összeírásokból különben arra is lehet következtetni, hogy egy-egy településre mennyire volt jellemző a városias utcastruktúra. A budai szandzsák összeírásait tartalmazó kötet térképének tanúsága szerint összesen 14 település kapott „város" minősítést: Tata, Buda, Óbuda, Marosa, Visegrád, Ráckeve, Földvár, Buják, Vác, Pest, Szekcső, Cegléd, Kőrös, Kecskemét, 12 BENKŐ Lóránd, 1970. II. 993. 13 KÁLDY-NAGY Gyula, 1985. 347. 14 L. a Mellékletben az 1. sz. ábrát! 15 KÁLDY-NAGY Gyula, 1985. 164., 388., 347. 16 KÁLDY-NAGY Gyula, 1977. 41. 17 KÁLDY-NAGY Gyula, 1985. 164. 18 KÁLDY-NAGY Gyula, 1985. 388.
