Bács-Kiskun megye múltjából 19. (Kecskemét, 2004)

ERDÉLYI ERZSÉBET Névélettani vizsgálatok Kecskemét közterületi neveinek köréből 1850-1945

Névélettani vizsgálatok Kecskemét közterületi neveinek köréből 1850-1945 I. Kecskemét első hivatalos utcanevei (a „három város" tükrében) I. 1. Utcanevek a török korban „Rossz szomszédság török átok - tartja a közmondás. Nehéz lenne (ha nem lehetetlen) bebizonyítani, hogy e summás megállapításnak mennyi az igazságtartalma, de azt bizton állíthatjuk, hogy az átok nem fogott a Duna-Tisza közének három jelentős településén. A három szomszédos város: Cegléd, Kőrös (a későbbi Nagykőrös) és Kecskemét sorsa évszázadokon keresztül összekapcsolódott a barátság, érdekszövetség, közös bíráskodás révén. Igen korán, már 1368-ban együtt említi őket egy határjárás eredményét rögzítő jelentés.

1 Az itt olvasható „trium oppidorum seu villarum" alternatívából természetesen mindhárman az oppidum-státuszt választják. Később a szultántól kapott hász-városi rangban is osztoznak. A hasonló adottságok ellenére három különböző, egymástól markánsan elütő városarculat jött létre (ez a névanyagban is megmutatkozik), Kecskemét közterületi neveinek vizsgálata során időnként érdemes mégis egy-egy pillantást vetni a „szomszédokra", hol a párhuzam, hol pedig a különbség megvillantása okán. A török hódoltságot - bár eltérő mértékben - természetesen mindhárom város megszenvedte, ám a Duna-Tisza közén elpusztult 37 település életben maradt lakói számára mégis a legbiztonságosabb menedéket jelentették. Kecskemét mostoha földrajzi adottságai ellenére korán kiemelkedett környezetéből, és már a XIII. század folyamán a kunok székvárosává vált. Elsősorban helyzeti energiáinak köszönhette felemelkedését, hiszen az észak-déli és kelet-nyugati irányú útvonal metszéspontjában kialakult városmag ideális volt vásárok tartására. Mivel a gyenge termöképességü talaj nem volt alkalmas arra, hogy az egyre növekvő népesség megélhetését biztosítsa, ezért a város az 1700-as évek közepéig hatalmas pusztákat bérelt, és főként szilaj állattartásra és marhakereskedelemre rendezkedett be. „Leghűségesebb" ellenségét, a futóhomokot leküzdve Kecskemét töretlenül haladt előre - a mai megyei jogú város státuszáig. A sok rossz mellett néhány „ajándékot" is kapott a törököktől mindhárom város, például az első utcaneveit. A budai szandzsák első három összeírásában

2 ugyanis még utcánként vették a lakosokat nyilvántartásba. 1546-ban és 1559-ben az alábbi nyolc kecskeméti „ucca" neve szerepelt a lajstromokban: Nagy ucca, Szentmária ucca, Új ucca, Kozma ucca, Varga ucca, Szentiőrinc ucca, Oskola ucca, Gyümölcs ucca. 1562-ben az Új ucca Kun uccára. változik (feltehetőleg a közben nagy számban beköltözött lakók nemzetisége után), és kiegészül a névsor a Kőrös uccá

val, valamint a Lomlik ucca nevével. Ez utóbbi mellett kérdőjelet találunk, amely valószínűleg hibás olvasatot jelez.

3 Mivel a lakosság 1580-as és 1590-es összeírásában BÁRTFAI SZABÓ László, 1938. 86. KÁLDY-NAGY Gyula, 1985. KÁLDY-NAGY Gyula, 1985. 347.