Bács-Kiskun megye múltjából 19. (Kecskemét, 2004)

HORVÁTH M. FERENC Pest-Solt megye és Kecskemét város statisztikai és közigazgatási leírása 1857 és 1859-ben

Pest-Solt megye és Kecskemét város statisztikai és közigazgatási leírása 1857 és 1859-ben Míg Magyarország népmozgalmára vonatkozóan az osztrák kormányzat által 1850-ben és 1857-ben végzett népszámlálások eredményei már megjelentek,

1 addig ugyanez nem mondható el azokról a statisztikai felmérésekről, amelyeket az osztrák hatóságok 1867-ig alkalmanként kértek a településektől, a járási és a megyei hatóságoktól. A rendszeres havi és negyedéves jelentések adathalmazait feldolgozni ugyancsak bátor vállalkozásnak tűnhet, de hozzátehetjük, hogy ezek többsége az ügyvitel nagyságának és hatékonyságának mérésére szolgált, ezért talán nem volna túl érdekfeszítő közzétételük. Azonban viszonylagos rendszerességgel számtalan egyéb tárgyú (az ország általános helyzetének felmérésétől kezdve csak az egy-egy területre összpontosító) - az adott időszakra vonatkozó, esetleg az önkényuralom kezdetéig visszatekintő - kimutatást is kértek a közigazgatási szervektől, s ezek már inkább felkelthetik az utókor érdeklődését. A rövid életű Pest-Solt megye ráadásul szerencsésebbnek mondható e statisztikai felmérések - és általában minden egyéb közigazgatási irat - tekintetében, mint a történelmi Pest megyéből kivált ikertestvére, Pest-Pilis megye, melynek iratanyaga kevésbé vészelte át az önkényuralom utáni selejtezéseket és a párás levegőjű (pince)raktárak rothasztó hatását. 1849 után mind az osztrák kormányzat, mind a magyar kutatótársadalom érdeklődése megnőtt Magyarország helyzetének sok szempontú statisztikai felmérésére. Természetesen mindkét fél más és más célból, okból tette ezt, mindkét oldal más úton-módon kívánt adatokat szerezni a társadalom egészéről vagy annak egyegy szeletéről. Az osztrák kormányzat „illegitim" volta miatt a magyar társadalomkutatók, statisztikusok nem fogadták el az osztrák hatóságok által végzett statisztikai felmérések eredményeit. Igaz, ezek egy része nem is volt hozzáférhető számukra. Inkább a Magyar Tudományos Akadémia osztályai és egyes tudósok kezdeményeztek az osztrák szervektől függetlenül különböző célú, a „nemzet" elvárásainak megfelelő és az országról „valós" képet nyújtó statisztikai felméréseket.

2 Az itt közölt források csak a válogató által kiragadott, egy valamikori kormányzat által készíttetett „pillanatképet" adnak Pest-Solt megyéről és Kecskemét városról. Tehát kétszeres, egy hajdani közigazgatási és egy jelenlegi kutatói szűrőn keresztül nézhetjük meg e megyét és székhelyét. Ezért is tekinthetjük csak kezdeti lépésnek ezt a kutatók által alig feltárt „átmeneti" korszakra vonatkozó néhány forrás közlését. S azért is, mert - a korabeli iratmegsemmisítések ellenére - viszonylag nagyszámú levéltári forrás maradt az utókorra, amelyeknek a többségét a mai napig nem használták fel a történetírás során. DÁNYI Dezső 1993. A kerületek, a megyék és a 2000 fönél népesebb települések adataival. A két forrás adatait nem vetettük egybe. Ezek egy részét a Magyar Tudományos Akadémia Statisztikai Bizottsága által 1861-1864 között kiadott Statistikai Közlemények közölte. Ugyancsak e szervezet kezdeményezte az 1860. évi statisztikai felmérést „a községek általános társadalmi életéiől és rendkívüli jelenségeiről". Ez azonban valószínűleg csak Pest-Solt megyére terjedt ki, melynek anyaga önálló kötetben is megjelent: HORVÁTH M. Ferenc-SZABÓ Atilla 2000.