Bács-Kiskun megye múltjából 19. (Kecskemét, 2004)

PINTÉR ILONA Pataj úrbéri pere (1795-1877)

elforgása alatt oly felette sokat költöttek rá hasztalanul, most, amikor a végső súlyán van, úgy látszik, hogy hidegvérrel hátrálnak. Ez tetemes hiba. Egy úszásban igen gyakorlott granatéros tegnap a Dunát által akarván úszni, oly jól viselte magát, hogy Budáról szinte már Pesten volt, már csak néhány ölnyire volt a Duna szélitől, elérte volna és megnyerte volna a fogadást, de restellett tovább úszni, magát elhagyván belefúlt a Dunába, így minden fáradsága füstbe ment. Hát, ahhoz képest amint indult, amint 60 esztendők alatt folyt az urak pöre, nem szembetűnőleg megváltozott-é akkor, midőn védelmezésem alá vettem? Az úriszék soha semmit meg nem ítélt, a n[eme]s v[árme]gye már egy pontot részekre nyertesen ítélt meg, a A/[agy] /V/[éltóságú] AT[irályij H[c\y]t[

r

ar]tó Tanács már ötöt ítélt részekre, mivel utánajártak és lelkesen tették tartozó kötelességeket. Most, midőn az utolsó és legfelső ítélőszék elibe megy, ha vele felhagynak, a következéseket magoknak tulajdonítsák. Engem se Isten, se a világ előtt lelkemösmerete nem vádolhat, mert én a város javáért becsületemet kockára téve mindent megtettem, amit egy halandótól várni lehet. Most is szívesen tenném, amidőn legnagyobb szükség van arra, hogy a Fő ítélőszék előtt néma gyermeknek ne tartassanak, de magamat senkiért el nem ölhetem. "

78 A városiak megértették és meghallgatták Bors Sámuel tanácsát, és folytatták a pert. A vármegyétől érkezett többszöri intés következtében azonban ez már Bors Sámuel segítsége nélkül történt. Hatodik szakasz (1831-1832) A helytartótanács elé a korábbi nyolc helyett hat pontba szedve érkezett meg a város észrevételeit tartalmazó beadvány. A helytartótanács ,,0 Felsége kegyelmes meghagyásából" 1831. december 6-án megjegyzéseket fűzött az 1812-es szerződés egyes pontjaihoz, a perben szereplő hat pontról pedig a következőképpen foglalt állást: 1) A lakosok gyümölcsöskertjeit csak úgy lehet elcserélni, ha a földesurak megtérítik a tulajdonosok rajtuk fekvő költségeit, és ugyanakkora és ugyanolyan minőségű majorsági földet adnak érte cserébe. 2) Ha áradáskor a földesúr használja a kaszálót, mint halászóvizet, akkor a haszonbért csökkenteni kell. 3) A maradványföldekhez beszámított tavak után nem szabad haszonbért szedni, a beszedettért pedig elégtételt kell adni. 4) A szőlők közt fekvő 236 hold föld után a regálebérlő nem szedhet dézsmát, amit pedig eddig beszedett, azt vissza kell fizetnie. A vejtei korcsmához kapcsolt két hold föld után nem tartozik a város bérleti díjat fizetni, az a korcsmabérlő terhe. 5) A maradványföldekhez számított 821 hold volt közlegelő dolgát a megyei hatóságok vizsgálják ki. 6) A bérleti díjat nem pengőpénzben, hanem a folyamatban lévő pénz nemében kell megfizetni, a jóváhagyott urbáriumos adózáson felül történt fizetésekért pedig elégtételt kell adni.

79 Az ügy ezek után ismét visszakerült az úriszékre. BKMÖL V. 320/a Úrbéri periratai 1830. július 26. Uo. 1831. 30467/1831. sz. tanácsi leirat, kelt 1831. december 6-án.