Bács-Kiskun megye múltjából 19. (Kecskemét, 2004)
PINTÉR ILONA Pataj úrbéri pere (1795-1877)
A város az úriszékhez küldött beadványában a következő tények mérlegelését kérte: Az 1. ponthoz: A földesuraknak nincs olyan majorságuk, amelyből csereföldet adhatnának, ezért a „kerteket egész kiterjedésekben az eddig eltelt 20 esztendők alatt volt hasznával együtt a M[é]l[tósá]gos Földes Uraság által visszaereszteni és megtéríttetni rendelni kegyesen méltóztasson. " A 2. ponthoz: „A Duna és a töltések között fekvő és a víz áradásával elboríttatni szokott földek közös használása mind a M[é]l[tósá]gos Uraságra, mind a városi közönségre nézve több és meggyőzhetetlen nehézségeket szülne ", ezért olyan középutat kell találni, amely a „magokat könnyen elöl adható akadályokat és nehézségeket a legkisebb controversia kikerülésével előre eloszlathatná. " Az 5. ponthoz: A 821 hold legelő visszaadását azért kérte a város, mert a „Szelidi pusztában 376, Sz[ent]Királyon pedig 445 holdakban a földmérői calculus szerént a pascuum rubricájában voltak, a Földes Uraság által onnan kivétetvén a remanentiák rubricájába tétettek és census alá húzattak. " Tartalmazza a kérelem a város szerint 1812 óta a földesuraknak fizetett többletköltségek számítását is, amely szerint ez az összeg összesen 39 895 forintot tesz ki. 8 A földesúri vélemény ugyanezekről a következő: Az 1. ponthoz: a kerteket „ úgy, amint voltak, a Száraz erdeje mentiben a lakosoknak visszabocsájtani kénytelen" az uraság, de kártérítést nem fizet, mivel „a lakosoknak az érdeklett kertek helyett még az 1812 k esztendőben más olyan földek adattattak, amelyektől a lakosok azon időtől fogva szinte semmit nem fizettek, de másrészről a kérdéses gyümölcsöskertek terméseinek felét a lakosoknak különben is mindég kiadta. " A 2. ponthoz: „Nem minden esztendőben árad ki a víz, de ha olykor kiárad is, nem mindig egyenlő minéműségü földet borít el, és nem is tart annyi ideig mindenkor az áradás, hogy az elborított földeket egész nyáron által /.../ haszonx'ehetetlennek lehetne mondani. Szenvedjék az ilyes olykori kiöntéseket a lakosok azzal a békességes tűréssel, amivel minden arendatorok a jégesőt s más ilyes csapásokat szenvedni kötelesek. " A 4. ponthoz az a földesurak megjegyzése, hogy ha bebizonyítja a város, hogy a szőlők közt lévő földek után kilencedet fizettek, azt az uradalom vissza fogja téríteni, ugyanakkor fenntartják maguknak a jogot, hogy „az 1812 k eszt[endő] olta épült házak öszveírattassanak és a census azoktól mind az elmúltra, mind a jövendőre nézve megfizetődjön ". Az 5. ponthoz, a legelőhöz kapcsolni kért 821 hold földről azt mondják, hogy „ezen kéréseknek annyival inkább helye nincs, mivel azt magok a lakosok a TTekintetes] Úri Szék előtt most ezúttal is önként elösmerték, hogy ők a pascuum kevés volta eránt sohasem panaszolkodtak, és ezen tekintetben az oculatát is önként nem akarják". A maradékföldek után húsz év alatt többletbérként kifizetett 34 230 forint visszakérése „is nagyon helytelen" a földesurak szerint, mert a „remanentialis földekről szabadon alkudhatott az uradalom"', és a holdankénti 32 krajcáros ár sem a „Vármegyén, sem a legfelsőbb Helyen még csak reflexióba sem vétetvén /.../ helybenhagyattatott, s ahhoz képest ezen 32 xr ellen többé a lakosoknak semmi kifogások nem lehet". BKMÖL V. 320/a Úrbéri per iratai 1832. A beadvány dátuma: 1832. május 14.
