Bács-Kiskun megye múltjából 19. (Kecskemét, 2004)
PINTÉR ILONA Pataj úrbéri pere (1795-1877)
kos elfoglaltatásában), megtetszik az úriszéknek protocollumaiból, amidőn az elfoglalást követő több esztendőkben panaszolkodván a város, nagy sérelmének illőbb orvosoltatását kereste. /.../ 2 szor : Azt mondja fiscalis úr, hogy a 2 k punctumban sokat nyert a város. Ugyan mit? Ha csak örökké tartó perlekedést nem - és nem is egyebet, mert felteszem, hogy a víz Szent György nap táján elönti a töltéseken belől lévő plagáinkat, ekkor a Consilium ítéletéhez ragaszkodva azt mondjuk a földesuraságnak, hogy most azon plagáktól censust nem tartozunk fizetni, mert a víz elöntötte. Az uraság reááll, a censust kiengedi, a víz elmenvén, mi lett a következése? Az, hogy mivel mármost a censust nem fizettük, az azon részeken termő füvet sem kaszálhatjuk, az uraság mint census nélkül hagyott részt igazságosan elfoglalhatja. Ez, Tekintetes Fiscalis Úr, nem nyereség, hanem a veszteségnél is több. 3 szor : A Szelidi és Inámi tavakra nézve, valamint 4 szer : a Tahy uraságok arendatorságában törvénytelenül gyakorlott dézsmára nézve csalhatatlanul tudtuk, hogy az lészen a //[elytartó] Tanácsnak ítélete. 5 : Ami a szelidi és a szentkirályi pascuumból elfoglalt, és a contractusban remanentiák közé számított 821 holdakat illeti, vajon ezzel is nyertünk? Merem állítani, hogy semmit sem, mert az által az oculata által csak húzódik-halasztódik a városnak állapotja - ekkor pedig több a kár, mint a haszon. Jobb volna, ha elmaradna a város ezen keresetétől, inkább készebb elállani, csak hogy amiatt a közönség sorsa végső elhatározásában valami veszedelmes akadály ne történjen. 6 K0 ': A 6 k punctumban látható ítéletet nézve az a köz és talán nem is megvetendő észrevétel, hogy Eő Felsége által confirmaltatni parancsolt contractus csak akkor veszi törvényes erejét, amikor confirmaltatott — a mi contractusunk e mai napig sincsen confirmálva, és így törvényes ereje nem lévén, az uraság az arendát igazságosan (amint az ítéletben kitetszik) nem szedhette. Annál nagyobb reménysége maradván fenn a városnak ebbeli keresetének megnyeréséhez, hogy 1815 k esztendő után, amíg t. i. a város a contractus hollétéről semmit sem tudott, már 1816 esztendőben néh[ai] magboldogult Vitéz, ennek halála után pedig Szűts ágens urak által a Felséges Cancellariahoz folyamodásokat tett, mely folyamodásoknak következése lett az, hogy 1818 ba " a contractus a pörrel együtt kikérdeztettetésünk végett visszaküldetett és így ha csak azért kell ezen keresetünket elveszíteni, hogy nem panaszol kodtunk: azért kell megnyerni, hogy egyenesen panaszolkodtunk. A 7* punctumra nézve, hogy a rem[anentialis] földek sessiokká való formálása meg nem engedtetik - így az egész dolog csupa játék. Miért küldötte tehát a Cancellaria vissza, éspedig azon kérdéssel, hogy nem vállalnánk-e el azokat? Mikor mi a kérdésre igennel és készséggel feleltünk, nem látom okát, hogy a felelet mégis miért nem hagyatik helyben. /.../ Ami a 8 punctumot illeti, az egyenes és törvényes igazsággal legszentebbül megegyező ítélet az, hogy ha egyszer Eő Felsége a contractust megerősítette, nem lehet azt tulajdon személyének és királyi hatalmának megsértése nélkül többé szabad kény szerént változtatgatni, " 71 Bors Sámuel válaszában úgy vigasztal, hogy közben kissé élcelődik a város elkeseredésén: „Siránkozó forma levelek egy az, hogy nagyon korán van írva, mert még a dolguk nincs tökéletesen eldöntve, más az, hogy ha (amint írják) 60 esztendők BKMÖL V. 320/a Úrbéri periratai 1830. július 20.
