Bács-Kiskun megye múltjából 19. (Kecskemét, 2004)

PINTÉR ILONA Pataj úrbéri pere (1795-1877)

5) A regálékkal a földesurak rendelkeznek. Az úrbéri korcsmáitatásra vonatkozó törvényszéki rendelkezés érvényben marad. Mivel a regálékba fektetett beruházások csak épületekből állhatnak, szakértők becsüljék fel, és a földesurak térítsék meg a becsárat, máskülönben a város a regálék használatában marad.

35 A harmadik szakasz (1810-1812) A királyi rendeletet - amely összességében ismét csak a város számára volt kedvező - nem hagyhatták figyelmen kívül a földesurak. A végrehajtásával megbízott megyei küldöttség 1810. május 3-án készítette el a jelentését, amelyet a földesurak észrevételeivel együtt juttatott el a megyei törvényszékhez. Itt ugyanezen év december 10-én a következő határozat született: 1) A katolikus és református lelkésznek l-l telek, a mestereknek fél-fél telek jár, a mészárszékhez egy telek tartozik. 2) Azok a lakosok, akiknek nincs külső birtokuk, zsellérek. Őket nem illeti meg az egy hold belsőség. 3) A kilencedet 4 forintjával lehet megváltani. 4) A vejtei és inámi pusztákon eddig a község és a jegyző által használt 595 hold föld váltsági bére 30 krajcár holdanként. 5) A maradványföldeket a földesurak tetszésük szerint adhatják bérbe, de az adózás alól nem vonhatók ki. 6) Az úrbéri szolgálatok váltsága nem emelhető az összehasonlító okiratban megszabott érték fölé. A város elöljárói úrbéri tartozás fejében az egyéni szabályozás megszületéséig 4710 forintot, a vejtei és inami maradványföldért pedig 220 forintot, összesen 4930 forintot fizessenek. Az összeg egyik felét Szt. Mihály, másik felét Szt. György napkor kell megfizetni. A törvényszék tudomásul vette, hogy a város a regálékat három évre kibérelte. Végül utasította a küldöttséget, hogy az egyéni szabályozásra minél előbb kerítsen sort. Az egyéni szabályozás megejtése végett a küldöttség 1812. április 8-án szállt ki a városba. A munka megkezdése előtt a földesurak bejelentették, hogy a várossal állandó és örökös úrbéri szerződést szándékoznak kötni, egyetértésben a városi tanáccsal és a nép választottjaival. A szerződést 1812. április 9-én meg is kötötték 427 földes gazdát és 292 házas zsellért véve alapul. Pataj városa az összes úrbéri adózások, szolgáltatások és a remanenciák fejében 7000 forintot tartozott a földesurainak évenként fizetni.

36 A szerződés megkötése azt jelentette, hogy a földesuraknak ismét sikerült kijátszaniuk a lakosságot, és a felsőbb rendelkezések szerint megszabott kb. 5000 forint helyett 7000-et kicsikarni tőlük. A kulcs a remanenciák, vagyis a maradványföldek ügye. Azoké a földeké, „melyek az urbariale constitutivumtól

37 megmaradtak, és arra nem alkalmaztathatok". A földesurak el tudták hitetni a lakosság képviselőivel, hogy jót tesznek velük, amikor a jobbágytelekbe nem sorolható földeket drágán bérbe adják nekik. A módszerük sokkal inkább nevezhető zsarolásnak, mint megBKMÖL V. 320/a Úrbéri per iratai 1810. 2399/1810. sz. httanácsi leirat, kelt 1810. február 13-án Uo. 1857. Répánszky-féle pertörténet 10-11. p. úrbéri állományból