Bács-Kiskun megye múltjából 19. (Kecskemét, 2004)

PINTÉR ILONA Pataj úrbéri pere (1795-1877)

győzésnek. A szerződés szövege szerint ez azért jó a lakosságnak, mert „bérbe való kiadásuk egyedül az uraságnak tetszésitől fiiggenének, így tehát lehetne tartani attól, hogy a város határába külföldiek is bécsúsznának, és az ilyenek a helybeli lakosoknakföldjeik használatában akadályul lehetnének. "

3S A földesuraknak ez a nagy jóindulata azt jelentette, hogy a szerződés évi 7000 forintos végösszegből 3100-at tett ki a gyakorlatilag hasznavehetetlen földek bérleti díja. Vagyis közel annyit fizettek a müvelésre alkalmatlan területekért, mint az összes jobbágyterhek és szolgáltatások megváltásáért. A maradványföldek bérleti díja holdanként 32 krajcár, az ide számított terület a következő: „A földmérői munka szerint /.../ taxái tatni való 5152 hold, melyekből lehúzván a felséges résolutiok szerént hibásan beszámíttatott szőlők mennyiségét, 568 [holdat], marad 4584 hold, melyek holdját 32 xr-okban felvévén: 2445 f 12 xr-t tesz ki. /.../A vejtei és inámi sessiok számából kimaradt 441 holdak esztendei bére 32 xr-jávai /.../ 235 f 12 xr. /.../A szelidi pusztában a pascuumhoz fölösleg számíttatott és /.../a szelidi puszta calculusában foglalt 376 holdakat 32 xr-jával számlálván: 200f 56 xr. /.../A szentkirályi pusztának felitől /.../földmérői calculus szerént a rendes pascuumhoz fölösleg toldott 445 holdakat 32 xr-jával felvévén: 237f 25 xr. "

39 De ebben a szerződésben a fentebbin kívül volt még két olyan pont, amely nagyon sok gondot okozott később a lakosságnak: 1) Nem tiltakoztak, amikor a földesurak bejelentették szándékukat a lakossági gyümölcsöskertek elfoglalására: „Az uraság /.../az erdeit gyarapítani kívánván, egynémely lakosoknak az erdők között találtatott fás kertjeit a maga Száraz nevezetű erdeihez /.../ kapcsolni akarja, és a remanentionalis földekből a lakosoknak ahelyett szintannyi holdakat kiméretett úgy, hogy elébbeni kertjeiknek még 3 esztendeig birtokéiban maradván, az alatt az új kertjeiket beültessék. "

40 2) Elfogadták a bérleti díj kurzus szerint történő fizetését. A szerződés idevágó része a következő: Az árendát „a most folyó conventionalis pénz értékiben tartozik a közönség lefizetni, azonban ennek a mostani időben fogyatkozása lévén, a földesuraság a lakosoknak könnyebbségekre azt annyit érő váltócédulákban is felvenni kész, oly móddal, hogy tudtokra fog hitelesen adódni az elöljáróknak minden esztendőnek elejin, minemű volt a váltócéduláknak becse a jó pénzhez képest december hónapban, és a cursusnak akkori mineműsége fog zsinórmértékül szolgálni az egész esztendőbeli arenda fizetésire nézve. "

4I A negyedik szakasz (1812-1828) A szerződés jóváhagyás végett a helytartótanácshoz került, ahol évekig elfeküdt. Ezek alatt az évek alatt a pataj iáknak volt alkalmuk megtapasztalni a szerződés összes hátrányát. A jegyző 1816-ban írt, Vitéz József udvari ügyvédnek Bécsbe címzett levelében a változás reményében foglalta össze ezeket: BKMÖL V. 320/a Okmánytár 1812., bevezető Uo. 11-14. pont Uo. 14. pont Uo. 15. pont