Bács-Kiskun megye múltjából 19. (Kecskemét, 2004)

PINTÉR ILONA Pataj úrbéri pere (1795-1877)

A Rudnyánszkyanus contractus megváltoztathatásának okául azt teszi fel a m[é]l[tósá]gos uraság, hogy Patajnak igen sok földje vagyon: erre minden tisztelettel azt mondja a város, hogy a népességhez képest nemhogy sok volna, hanem inkább kevés, mert ha sok volna, nem kényt eleníttetne a város m[é]l[tósá\gos kalocsai érsek öexcelleciájától még sokkal többet árendálni, mint amennyit a maga földesuraságáéból bír. Ami van is, az sem mind átaljában s nem állandóan használható. /.../ A város népessége említtetik azon instantiában: az igaz, hogy ahol a nép szaporodik, ott az uraságnak adaja is szaporodik, csakhogy ellenben a népnek szaporodásával a föld meg szűkül, és így az életre megkívántató médiumok is, úgyhogy ha Pataj városa az érseki pusztáktól megjösztatik, azután a m[é)l[tósá]gos uraság földjiről teljességgel meg nem él. " 2) A földesurak másik fontos törekvése az volt, hogy a király mentse fel őket az új szerződés kötésének kötelezettsége alól, és engedje bevezetni az urbáriumot , mert az előnyös a városnak és hasznos mindenkinek. Az erre adott válasz: „Hogy az urbárium az adózó népnek conservatiojára hasznosabb légyen, senki meg nem mutathatja. /.../ Kérdeztessenek meg akarni urbarialisták, hogy melyiket választanák inkább, az urbariumot-e vagy az arendát. Kérdeztessen meg közelebb a mi megyénkben a szalksz[ent\martoni communitas, aki még árendás volt, virágzott, most pedig alig él. Vagy pedig gondolkozzon akárki, tud-é példát arra, hogy az árendás helyeknek lakosai lakhelyeket elhagyták, de hogy az urbarialisták szöktek és a mai napig szöknek, azt sok circularis levelek megbizonyítják. Tegyen továbbá maga a /[ekintetes] nemes vármegye tanúbizonyságot, ha az árendás helységek nem sokkal alkalmatosabbak minden publicumot illető szolgálatokra és a contributio befizetésére. Utoljára, gondolja meg akárki azt, hogy a felséges kamara, ha jobbnak leitta az urbarialis szolgálatokat, miért adta ki azokat jobbágyainak arendába. Az urbáriumot azon az okon sem lehetne Patajra bevinni, mert Patajban emberemlékezetitől fogva az adás-vevés mindenkor szabad lévén, talán sem házi, sem más fundusok nincsenek, amelyeken tereh nem fekünne, s minden gazdának pénzibe nem volna. Azért is hasznosabbnak mondja az uraság az urbáriumot, mert az urbárium állandó birtokba helyezi a lakost, [míg] az árendás helyekben a birtokosok minduntalan változnak, s a reájok vetett adót sem tudják, miről fizetik, de ha urbárium alatt lennének, tudnák, mit kell szolgálniok az uraságnak és mit fizetnek contributio fejében. Alázatos felelet: Valamint minden okos földesúr szabad azzal, hogy a maga korhely vagy tehetetlen jobbágyától, aki földjét nem míveli, elvehesse, úgy minden okos elöljáróknak, akik árendás helyekben laknak, nemcsak szabad, hanem kötelességek, Az urbárium bevezetésére már korábban is történt próbálkozás a földesurak részéröl. Erről így emlékeznek meg ugyanitt: „Próbáltatott már ez [azj 7770. e.vz/[endőben], akkor tudniillik, midőn az egész országban az urbárium behozattatni parancsoltatott, de akkor is a városnak számos malejiciunti miatt egyrészről, másrészről pedig minthogy a gyakori vízáradás a város földjeit elfutotta, s annálfogva a calcaturáknak felosztását impracticabilisnek, s a haszonvételeket bizonytalanoknak tette, erre való nézve a város [a] hozzá tartozandó földjeivel együtt az urbarialis tractamentum alól kivétetett és nem is classiftcáltathatott, mivel a nemes vármegyének csak 4 classisa lévén, az előhozott okokra nézve oly csekélynek és hibásnak találtatott, hogy a classisoknak egyikét sem érdemiette meg, melynek az a természeti következése, hogy ha a n[eme]i vármegyének több classisai volncinak, /.../az utolsóba kellene helyheztetni. "