Bács-Kiskun megye múltjából 19. (Kecskemét, 2004)

PINTÉR ILONA Pataj úrbéri pere (1795-1877)

hogy a korhely embertől a földjét vegyék el és az iparkodóbbnak adják. Ezáltal a lakos nemhogy romolna, hanem az industria élesztetik. Ami pedig az adók kivetésének igazságos voltát illeti, arról Pataj kész mindenkor a nemes vármegyének felelni, mert nálunk a contributio külön minden individumra [és] az arenda is ki van vetve. Hogy Patajban sokan kívánnák az urbáriumot, az nem igaz. /.../ Lehetetlen, hogy valaki súlyosabb élet módját kívánjon, mint könnyebbet. " Valószínűleg e földesúri beadvány folyományaként kérte a helytartótanács 1799 áprilisában a vármegyétől a pataji úrbéri per iratainak felküldését. A megye a kérésre nemcsak a periratokat terjesztette fel, hanem a határfelmérés ekkortájt elkészült dokumentumait is: a térképeket, a mérnöki sommás számítást és az összehasonlító okiratot. A felmérés szerint Pataj határa a hozzá kapcsolt pusztákkal együtt 15 986 holdat tett ki - egy holdat 1300 négyszögöllel számítva -, amelyből 4528 hold az úrbéri állomány, 5423 hold a legelő, 882 hold az út és a haszonvehetetlen föld, és 5152 hold a mérsékelt fizetés alá eső terület. Ezekből 97 egész 5/8 jobbágytelket lehetett kialakítani, az úrbéri adózás alá eső telkek száma ebből 93 egész 5/8. A földdel bíró jobbágyok száma 427, a házas zselléreké 292. A felmérés felügyeletével és a megkötendő új szerződés legfontosabb számainak megállapításával megbízott megyei küldöttség számítása szerint az összes jobbágyi tartozás a regálék haszonbérével együtt számítva 5444 forint 58 krajcárt tesz ki.

32 A perben döntést ezt követően a megyei törvényszék hozott 1800 februárjában, a következők szerint: 1) Ha a földesurak megtartják maguknak Zádor pusztát, akkor térítsék meg a városnak az elmaradt hasznait. Ha ez barátságos egyezséggel nem volna megállapítható, akkor a város kapja vissza annyi időre, ameddig ki volt belőle ütve. 2) A város határa továbbra is negyedik osztályú marad. 3) A regálékat is magában foglaló 1794. évi szerződés kedvezőbb az úrbéri bánásmódnál, ezért a hatálya bizonytalan időre kiterjeszthető. 4) Patajon az úrbért behozni nem lehet. 5) A földesuraknak meg kell téríteniük a Rudnyánszky-féle szerződésen felül szedett adókat. 6) A megyei küldöttség nem tudott új szerződést létrehozni a peres felek között. Erre az esetre a királyi leirat egy állandó rendezési terv kidolgozását írta elő. Ezt a küldöttség az összehasonlító okirat kidolgozásával teljesítette. A földesúri szabad rendelkezéstől függő regálékat külön szerződésben kell szabályozni, minthogy azonban Pataj a regálékba tetemes beruházásokat tett, addig, amíg ezeknek az értékét a földesurak nem térítik meg, a város a regálékat az összehasonlító okiratban kitett haszonbéri összegért bírja. Az úrbéri korcsmáitatás a beruházások megtérítése és a regálék földesúri kezelés alá jutása után is a várost illeti.

33 Ez az ítélet is a város számára volt kedvezőbb - bár az 1794. évi szerződés érvényesnek elfogadása bizonyára nem keltett bennük lelkesedést, viszont a maga 4500 BKMÖL V. 320/a Úrbéri per iratai 1798. Szám nélküli fogalmazvány a megyei küldöttséghez címezve, Méltóztatott velünk azon instantiát kezdőszavakkal Uo. 1857. Répánszky-féle pertörténet 5-6. p. Uo. 1800. A vármegyei törvényszék 1800. február 10-i, 34. sz. ítélete