Bács-Kiskun megye múltjából 19. (Kecskemét, 2004)

PINTÉR ILONA Pataj úrbéri pere (1795-1877)

1200 forintra emelkedett. A patajiak tehát már a 17. századtól pénzzel adóztak a földesuraiknak. Ennek az Alföld fejlődési sajátosságai mellett a település természeti környezete az oka. A föld a Duna kiöntései miatt gyakran víz alatt állt, így csak időlegesen és részlegesen volt művelhető. Ez a fő oka annak is, hogy a határ egészen 1835-ig nem volt felosztva jobbágytelkekre. A város a 18. század elején gyors fejlődésnek indult. Ennek egyértelmű bizonyítéka, hogy 1725-ben három országos vásár tartására kapott jogot III. Károlytól.

9 A város gazdagodásának másik beszédes jele az, ahogyan 1745-ben új szerződést kötött a földesuraival. Ez az ún. Rudnyánszkyanus contractus

10 kb. a duplájára emelte a földesuraknak fizetendő éves cenzus összegét, a teljesítése mégsem okozott nehézséget a lakosságnak, - legalábbis erre lehet következtetni abból, hogy nem maradt nyoma semmiféle ezzel kapcsolatos panasznak vagy tiltakozásnak. A Rudnyánszky-féle szerződés 1794-ig határozta meg a város életét, a földesurak ekkor látták elérkezettnek az időt a változtatásra. Az erre való szándék azonban már jóval korábban, az úrbérrendelet megszületése idején jelentkezett. Az úrbérrendelet kapcsán Pataj is megválaszolta az ún. kilenc kérdőpontokat. Az 1. pontra -„Vagyon-é /.../' ubariumjok, s ha vagyon, mineműek és micsoda üdőtül fogva hozattatott bé?" - adott válasz szerint Patajnak nincs és nem is volt urbáriuma. A 2. pontra, amely a robot felől tudakozódott, azt válaszolták, hogy „ robotok miáltalunk soha nem tétettek még eddig, hanem minden földesúri jusst contractus szerént való census alatt bírtunk". Ugyanezt mondják a 6. pontra adott válaszban, amely szerint „Mi még eddig semmi robotot csak egy földesúrnak sem tettünk, mivel mindig censualisták voltunk. "A3, pontra - „A szokott és ususba vett jobbágyi adók mibül állók" - az a válasz, hogy Patajon jobbágyi adók nincsenek. A Rudnyánszky-contractus 6-7. pontja szerint ugyan tartoztak volna 100 öl fát megvágni és 100 szekeres baglya szénát betakarítani és Pestre szállítani, de ezt pénzen megváltották, és szerződés szerint 300 forintot fizetnek helyette. A 7. pontra adott felelet szerint Patajon a kilencednek természetben való kiadása soha nem volt szokásban, a kilencedet is contractualis census alatt bírták és bírják. Konyhára valókkal a szerződésük 4. pontja szerint szolgálnak a földesuraiknak.

11 A Rudnyánszky-szerződés hivatkozott pontja így szól: ,Jilul specificalt naturálékat praestalni'

2 fognak esztendőnként az uraság által tudtukra adandó időkben és az uraság által regulálandó részenként, úgymint: Minden háztul egy icce szép tisztán kiolvasztott tehénvajat, egy pár csibét, tíz tojást és négy jó fej káposztát. Minden kertiül aszalt szilvát két iccét. Legszebb almábul, tudniillik aminémű legjobbféle és becsesebb nemű alma találtatik, tízet, fáról szakasztottat, épet és nem törődöttet, sem férgeset. Item in concreto

13 a város adni fog jóféle kertvélyböl

14 egy posonyi kila szépen aszalt kertvélyt, harminc ludat, egy akó szép tisztán olvasztott mézet, három 8 BKMÖL V. 320/a Okmánytár 1745. Szerződésmásolat nyugtamásolatokkal 13. p. Uo. Vásári per iratai, felperesi perbeadvány 3. sz. melléklet 10 Uo. Okmánytár 1745. 11 NOVAK László: Pest-Pilis-Solt vármegye alföldi vidékeinek településrendszerei a XVIII. Században. Bács-Kiskun megye helységeinek az úrbéri kérdőpontokra adott válaszai 1768-1769-ből. In: Bács-Kiskun megye múltjából II. Szerk.: Iványosi-Szabó Tibor. Kecskemét, 1979. 552-553. 12 felsorolt terményeket szolgáltatni 13 nemkülönben ténylegesen 14 körtéből