Bács-Kiskun megye múltjából 19. (Kecskemét, 2004)
PINTÉR ILONA Pataj úrbéri pere (1795-1877)
Pataj úrbéri pere (1795-1877) Patajt, mint Duna menti - tehát a hadak útján fekvő - települést, a török uralom alatt sok veszteség érte. Ennek ellenére a hódoltság alatt nagyobbrészt lakott település maradt. A legtöbbet a török elleni felszabadító hadjárat során vesztette: 1686-ban lakatlanná vált, 1689-től települt újra. 1 A település már a 16. században mezőváros (oppidum) volt, ezt I. Ferdinánd 1561-ben kelt, a Paksy család birtokait megerősítő oklevele bizonyítja. 2 A kollektív emlékezet azonban jóval régebbre teszi a kiváltságolt helyzet kezdetét. A kései utódok még a 19. század közepén is úgy tudták, hogy Pataj, a török alatt megsemmisült régi oklevelek szerint, már a 15. század elején kiváltságos hely volt. 3 Pataj a 16. századot megelőzően is a Paksy-uradalomhoz tartozott. Amikor a 17. század közepe táján Paksy Lászlóval kihalt a család férfiága, az uradalom többi részével egyetemben női ágon öröklődött tovább. A patajiak életében Paksy László Anna nevü testvérének leszármazottai játszották a legnagyobb szerepet, köztük a legkiemelkedőbbek a Daróczy-Száraz-Rudnyánszky család tagjai. Kiemelt helyzetük onnan adódott, hogy az 1701-ben kamarai tulajdonba vett uradalmat 4 1703-ban Daróczy István váltotta meg, 5 s ennek révén ő és utódai lettek Pataj négyötöd részének tulajdonosai. 6 A török kiűzése után a városi igazgatást újjá kellett szervezni, ezt igazolja a pecsét Sigillum Oppidi Pataj 1704 felirata. A régi pecsét a város más értékeivel (köztük a kiváltságokról szóló oklevelekkel) egyetemben elpusztult a török uralom alatt. Az élet újraindulása a volt hódoltsági területeken mindenütt nehézségekkel járt, ezért a földesurak különböző kedvezményeket adtak a lakosságnak. Pataj 1698-ig évi 33 körmöci aranyat fizetett a földesurainak. 1698-ban új szerződés lépett köztük életbe, amelyet csak később, Daróczy István 1709-ben bekövetkezett halála után foglaltak írásba. Ennek értelmében a patajiak évi 1000 forintot fizetnek a földesuraiknak, ezen felül az uraság „nem kíván az Pataj jobbágyitól semminemű robotot, sem nonát, sem forspontozást, sem ajándék tételt". 7 Az éves cenzus összege 1720 körül Magyarország történeti statisztikai helységnévtára 8. Bács-Kiskun megye. Szerk.: Iványosi-Szabó Tibor. Budapest, 1996. 59. Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat Levéltára (a továbbiakban: BKMÖL) V. 320/a Dunapataj mezőváros feudális kori iratai (a továbbiakban: V. 320/a) Okmánytár 1561. (másolat) Pest-Solt megye 1860. évi település-statisztikai leírása. Budapest, 2000. 124. BKMÖL V. 320/a Okmánytár 1745. Szerződésmásolat nyugtamásolatokkal 9. p. Uo. Úrbéri per iratai, perkötet (A kötet teljes címe: Processus urbarialis oppidanorum Patajensium contra et advcrsus dominium terrestrale penes accidentiam fisci magistratualis anno 1795 die 9 a mensis X bris coram sede dominali incaminatus = Pataj mezővárosnak a földesurai ellen 1795. december 9-én az úriszék előtt tisztiügyészi segédlettel kezdett úrbéri pere) 499-508. p. Daróczy István és Jármy Ferenc közötti szerződés a Paksy-uradalom kamarától való megváltásáról. Uo. Tanácsi iratok 1791. április 10. Uo. Okmánytár 1745. Szerződésmásolat nyugtamásolatokkal 9-11. p. - Az idézeteket szöveghíven közöljük, ez alól csak a személy- és földrajzi nevek, a dátum és az idegen szavak jelentenek kivételt, amelyek írásképén nem változtattunk. A rövidítéseket a hiányzó betűket zárójelek közé téve oldjuk fel. A kihagyásokat/.../jellel jelöljük. A szövegben előforduló idegen szavak magyar megfelelőit a tanulmány végén található szójegyzékben, az idegen kifejezésekét jegyzetben adjuk meg.
