Bács-Kiskun megye múltjából 19. (Kecskemét, 2004)

SZABÓ ATTILA A mezővárosi autonómia lehetőségei és korlátai Pest-Pilis-Solt vármegyében 1711-1848 között

a tanácsnokok személyére tett javaslatait figyelembe fogja venni. Ugyanakkor a külső tanács elismertette a főszolgabíróval azt, hogy - habár neki jelen kell lennie, minden „szabados községben" a restaurációk alkalmával a vármegye rendelete szerint - nem fog beleszólni semmilyen formában a választás menetébe. A két tanács tagjainak változását tekintve elmondható az, hogy a belső tanács új tagjai a külső tanács közül kerültek ki. A helyükre választott új külső tanácsnokoknál pedig egyértelműen mutatkozik az a törekvés, hogy iskolázott személyek kerüljenek be a testületbe. (Például 1844 végén a három új tag egyike Karika Pál akadémiai oktató, a másik pedig Tóth Sándor ügyvéd lett.) Cegléden 1819-ben úgy fogalmazták meg a működés célját, hogy „mivel a helynek szük volta tellyességgel nem engedi azt, hogy az egész városi lakosok mindnyájan be gyűlhessenek: arra nézve ezúttal az itt egyben gyűlt közlakosoknak megegyezésével az határoztatott, hogy valamint más népes és ezen rendet tartó nagyobb városokban, úgy városunknak értelmesebb és a többi lakosok előtt erköltsi magok viseletére nézve is tekintetet érdemlő gazdái és lakosai közül olyan Hatvan Személyek választassanak, kik a bíróválasztáson, portio kivetésén, és amikor a belső tanáts kívánni fogja más egyéb köz tanátskozásokon is jelen, és az egész Városi Köznépnek mintegy Képviselői legyenek".

201 Nagykőrösön 1818-tól a belső tanács tagjainak pótlását a külső tanács végezte úgy, hogy a tanács négy jelöltje közül választott egyet. A külső tanácsok megalakulásának és működésének ellenére - egészen 1848-ig - a legtöbb helyen a tisztújítás és a fontosabb ügyek tárgyalásán rajtuk kívül a „köznép" képviselői is megjelentek, akár több százan is. A megye mezővárosaiban bizonyíthatóan először Kalocsán, az 1755. december 28-án megejtett bíróválasztás alkalmával határozták el, hogy a „minden esztendőnek elejével...köznépből 60 személyből álló Külső Tanács"-ot felállítanak. Óbudán 1761-ben jelölt ki az uraság egy 24 tagú külső tanácsot.

202 Nagykőrösön az 1769-ben kitört - választások körüli - zavargások után a vármegye elrendelte, hogy a tisztújítások alkalmával és a számadások vizsgálatánál mind a négy tizedből két-két személyt küldjenek ki a lakosok.

203 Cegléden az intézményesített népképviseletre, vagyis a külső tanácsra vonatkozó első feljegyzés 1782-ből való.

204 Vácon 1791-ben választották meg Püspök-Vác 54 és Káptalan-Vác 8 tagját közösen, oly céllal, hogy „Köz Tanátskozás tartasson".

205 1792-es adat szerint 60 tagú electa communitas, vagy nagytanács működött a városban.

206 Kecskeméten az 1786. évi királyi bizottság vizsgálata után alakította meg a külső tanácsot (electa communitast) - több mint negyedszázad után - 1811-ben a belső tanács. Ráckevén pedig 1802-ben említenek a források először egy „24-es tanács"-ot, 1833-ban pedig egy 60 tagú testületet. A XIX. század elejéig a működésig általában nem volt folyamatos és a számuk is gyakran változott. Vácon 1792-ben és 1799-ben is újra kellett kérni az uradalmi prefektust a testület felállítására. 1799-ben csupán 19 tagú külső tanácsot nevezett ki az uradalom, 1813-ban számuk - a Helytartótanács utasítására - 24-re növekedett. Óbudán a tanácsosok számát a XVIII. század végén felemelték 30-ra, majd a XIX. század elejére 40-re. 1825-ben lecsökkent a számuk 30-ra, de hamarosan 60 szePML NKO, NVT KT jkv. 1819. február 21. NAGY Lajos 1975. II. 447., PML, RMTTan. ül. jkv. 1802. nov. 23., 1833. nov. 1. PML NKO, Nagykőrös Város Zárt levéltára (a továbbiakban: NVZL) R. 3. PML NKO, CMT Tan. Ul. jkv. 1782. január 4. HORVÁTH M. Ferenc-PINTÉR Tamás 1996. 217. FORRÓ Katalin 1995. 77.