Bács-Kiskun megye múltjából 19. (Kecskemét, 2004)

SZABÓ ATTILA A mezővárosi autonómia lehetőségei és korlátai Pest-Pilis-Solt vármegyében 1711-1848 között

tása. Az 1830-as évek végétől 1847-ig a nagykőrösi tanács a következő típusú közigazgatási ügyekben járt el: kút felállítása, számadások vizsgálata, út kijelölése, tisztviselők, cselédek fizetésének módosítása, árvák vagyonának kezelése, javak összeírása, árenda, kurtakocsmát tartók elleni intézkedések, lakosok bevétel, hitelügylet, segélyügy, adókivetés, temetöbővítés, céhigazgatás, városi közmunka, előfogat szervezése.

133 A felsőbb hatóságok a helységek elöljáróit tették felelőssé az előírt munkák végrehajtásáért, megszervezéséért. A nótáriusra hárult például a munkákra kirendeltek összeírása, „különös jegyzék mellett". A bíró, törvénybíró és esküdtek a jegyzék alapján a lakosokat „számba vették", adott estben ellenőrizni kellett, hogy a kocsik „deszkával, ponyvával, vagy üres hordókkal úgy légyen elkészítve, hogy annálfogva kotsijára illendő terhet rakhasson".

134 A megyébe visszatelepülök erejük megfeszítésével helyrehozták középkori eredetű templomaikat, illetve újakat emeltek. A paplakról, az iskolamester lakásáról való gondoskodás szintén a mezővárosok terheit növelték. A templomszolgák (harangozó, toronyóra felvigyázó) az egyházakhoz tartoztak, de bérüket a település önkormányzata fizette. Még a gazdag püspöki székhelyként ismert Vácon is hozzájárult a tanács a tanítók fizetéséhez, az iskolaépületek javításához, sőt a szegényebb tanulók tankönyvvásárlásához. Nagykőrösön az emeletes iskolaépületet a város építette 1736-ban és 1737-ben. 1778-ban a rektori lak építésének költségét is zömmel a város viselte

135

. A homogén református településen a városi elöljáróság és az egyházi vezetés a „legszorosabb összeköttetésben" állt.

136 A konzisztórium feje a mindenkori főbíró volt. A város segélyezte az egyházat a lelkészek, egyházi iskolák tanítóinak, tanárainak fizetésénél; a templom és más egyházi épületek javítását. Figyelemre méltó körülmény, hogy az 1775. évi gimnáziumi tanrend először a városi tanács elé került helybenhagyásra.

137 A szegényeket, koldusokat a város temette el. A harangozó, a sírásó és esetleg a temetőőr eltartása, a temetés kellékeinek beszerzése is a település gondja volt. Kecskemét a patikák felállításában, az orvosok és a sebészek, bábák foglalkoztatásával sok szabad királyi várost és nem egy megyét megelőzött

138

. Az első gyógyszerész 1746-ban jelent meg a városban. Orvos működéséről 1744-ben, sebészre a XVIII. század elejéről, bábára 1658-ból van adat. Szentendrén a lakosság számára ingyenes volt a kéményseprő, az orvos és a bába szolgálata, akiket a város fizetett.

139 Az első ismert visegrádi bába Dobniczky kisnemes felesége volt 1713-ból, az első seborvos pedig 1743-ban tűnt fel a településen, aki egyébként jobbágyként élt.

140 Orvos bizonyíthatóan 1775-től működött Vácon, a bábaasszonyról pedig már a XVIII. század elejéről tudunk, akik pénzt, illetve természetbeni járandóságot kaptak a várostól.

141 1779-ben már öt bába működött a városban, egyenként 20-20 forint évi fizetéssel. A sebészi teendőket az alacsonyabb képPML, DMTTan. Ul. jkv. 1753. december 11. PML NKO, NVT Tan. ül. jkv. 1835-1847. Hangyás Dávid főszolgabíró Pilisen, 1825. november 3-án kelt körlevele a Pesti járás helységeihez. PML NKO, Alberti község, Köri. jkv. 1825. november 5. GALGÓCZY Károly 1896. 326. GALGÓCZY Károly 1896. 267. GALGÓCZY Károly 1896. 268. IVÁNYOSI-SZABÓ Tibor 2002. 605-625. DÓKA Klára 1981. 65. MAGYAR Eszter 1998. 153-154. SÁPI Vilmos 1983.230-231.