Bács-Kiskun megye múltjából 18. (Kecskemét, 2003)

HELYTÖRTÉNETI TANULMÁNYOK - KŐFALVINÉ ÓNODI MÁRTA Kecskemét és Hetényegyháza egyesülése 1972-1982

A megyei és a városi elöljárók a számbavett előnyöket és hátrányokat 1981 januárjában előterjesztették a község vezetőinek, akik ennek ismeretében be is indították az egyesítéssel kapcsolatos munkákat. Ezek közül időben az első a 35 hetényegyházi tanácstag 1981. február 9. és 28. között a választópolgárok részére megtartott tanácstagi beszámolója volt. Itt több, mint 800-an vettek részt, akik megértéssel fogadták a csatlakozás gondolatát. Ezt követték a március 6. és 10. között lezajlott üzemi aktíva ülések a négy helyi mezőgazdasági és ipari üzemben (UNIVER ÁFÉSZ Konzervüzeme, Szőlészeti és Borászati Kutatóintézet, Egyetértés Mezőgazdasági Szakszövetkezet, Sapka- és Kalap Szövetkezet), melyeken összesen 224 fő volt jelen. Az üléseken elhangzottak ugyan kérdések, de a dolgozók örömmel és megelégedettséggel fogadták az egyesítés tervét. A március 16-án 142 községi polgár részvételével lezajlott falugyűlésen nyílt szavazással a városhoz való csatlakozás mellett döntött a lakosság. 1981. március 30-án a Hazafias Népfront Községi Bizottsága 32 fő, április 10-én pedig a községi Pártalapszervezet 36 fő jelenlétében tárgyalta meg az egyesítés kérdését. Mindkét fórumon egyhangúlag az egyesítésre szavaztak a résztvevők. Ezt követően április 10. és 25. között a tanácstagok körzeteikben 2525 aláírást gyűjtöttek

26 az egyesülés érdekében, azaz összesen a választópolgárok 89,5%-a nyilatkozott úgy, hogy támogatja Hetényegyháza csatlakozását Kecskeméthez.

27 1981. május 20-án Hetényegyháza Község Tanácsa az 5/1981. számú határozatával az egyesítés mellett foglalt állást.

28 A különböző fórumokon a hetényiek a már ismertetett előnyöket (gyermekorvosi körzet kialakítása, oktatási intézmények felzárkóztatása) és hátrányokat (némileg emelkedő adóterhek) megismerve, több észrevételt, javaslatot és véleményt fogalmaztak meg, amelyre a város illetékes szervei megpróbáltak kielégítő választ adni. A község lakóit nagyon érdekelte az OTP-támogatással építendő lakótelep létesítésének kérdése és az ezzel összefüggő közművesítési fejlesztések. ígéretet kaptak rá, hogy a község vízellátása megoldódik, ha Kecskemét és Hetényegyháza főnyomóvezetékét összekötik, a szennyvízelvezetésre is a kecskeméti rendszerbe való bekötés jelenthetett megoldást. Nem kecsegtette azonban a város a hetényegyháziakat hasonló megoldással a vezetékes gázellátás területén, lévén ez nemcsak a vezeték kiépítésének volt a kérdése, hanem új települések bekapcsolása a gázhálózatba - ami országos problémát jelentett - nem volt lehetséges. A távközlési hálózat fejlesztését csak a következő ötéves terv időszakára ígérte megvalósítani a Bács-Kiskun Megyei Távközlési Üzem, illetve a Szegedi Postaigazgatóság, a telefon-előfizetők száma egyelőre nem növekedhetett. A DélMagyarországi Áramszolgáltató Vállalat Nagykőrösi Üzemigazgatósága garantálta, hogy a villanyáramot a csatlakozás után a hetényiek is a városi díjszabás szerint kapják. Az autóbusz viteldíjában nem jelentett változást az egyesülés, mert a Volán kilométertarifát számított és nem ígérte meg a járatok sűrítését sem. Problémaként merült fel a községi TÜZÉP-telep áruellátása, amely a már beindult és a várhatóan növekedő lakásA 2525 fö 34 hetényegyházi választókörzetből került ki, a 35. választókörzet honvédségi volt, az ottani aláírók pontos számát nem őrizte meg a jegyzőkönyv, csak azt tudjuk, hogy az ottani választópolgárok 98%-a mondott igent a csatlakozásra. A 2525 fő más forrásban 2529 főként szerepel. BKMÖL XXIII. 552. 1981. május 7-i ülés, 4/7. napirendi pont (86/1981. V. B. határozat). Jelentés Kecskemét város és Hetényegyháza község egyesítésével kapcsolatban. A Községi Tanács 1981. május 5-i ülésére készítette a Községi Tanács Végrehajtó Bizottsága. (Irattár, Hetényegyháza iratai, 1652/1981 szám alatt.) BKMÖL XXIII. 551. 1981. május 27-i ülés, 4. napirendi pont (12/1981. Tan. számú határozat)