Bács-Kiskun megye múltjából 18. (Kecskemét, 2003)

HELYTÖRTÉNETI TANULMÁNYOK - KŐFALVINÉ ÓNODI MÁRTA Kecskemét és Hetényegyháza egyesülése 1972-1982

építések miatt nem volt kielégítő. A Dél-Alföldi TÜZÉP-telep saját átszervezése után bő áruellátást ígért a község lakóinak.

29 Az általános iskolai oktatással, az óvodai ellátással kapcsolatban felmerült, hogy az akkori iskolaépítés, illetve bővítés a lakosságnak megelégedésére szolgált. Jelezték azonban azt, hogy számítani kell - a község létszámának növekedésével egyenes arányban - arra, hogy a VII. ötéves tervben az iskolabővítésre feltétlenül sort kell keríteni. Égető szükségként merült fel a tornaterem hiánya, ugyanis a művelődési házban tartották a tornaórákat, amely csupán szükségmegoldás volt és hozzájárult a művelődési ház elhasználódásához is. A hetényegyháziak véleménye szerint a tornaterem megvalósítása az egész jövendő kertváros sportolási lehetőségeit is jelentősen segítené. Ezzel párhuzamosan felmerült a tönkrement iskolai sportpálya kialakításának igénye is, melyhez a lakosság jelentős társadalmi munkát helyezett kilátásba. A lakosság javasolta, hogy az alsó tagozatos tanulóknak biztosítsák a napközi otthonos elhelyezést, valamint az óvodát bővítsék két csoporttal. Igény mutatkozott a gyermekek bölcsődei elhelyezésére is. Több fórumon is felmerült a művelődési ház kérdése, amely többszöri felújítás ellenére sem volt képes eleget tenni a község közművelődési igényeinek, így a belső átalakítás mindenképpen szükségessé vált, a városi tanácsnak viszont nem állt rendelkezésére anyagi fedezet a korszerűsítésre, annak elvégzését csak a VII. ötéves tervre ígérte.

30 Problémaként merült fel, hogy az egyesítés után az egészségügyi alapellátás várhatóan megváltozna. 1981 -ben két körzeti orvos látta el az ügyeleti szolgálatot, a városi ügyeleti szolgálatba történő bekapcsolással a helyszínen nem maradna ügyeletes orvos. A lakosság ezt nehezményezte és ragaszkodott a már kialakult formákhoz. Mivel a községben - főként külterületen - sok idős ember élt, többen kérték szociális gondozó mielőbbi beállítását. A kereskedelmi ellátás terén felvetődött az egyszemélyes tanyai boltok korszerűsítése. A várható lakosságszám-növekedés miatt és a megfelelő ellátás érdekében további, főleg szakosított üzletek kialakítását igényelték a hetényegyháziak. Mindenképpen szükségesnek tartották, hogy Hetényegyházán is hozzanak létre szolgáltatási hálózatot, a községben hiányzott a férfi- és női fodrászat, kozmetika, a háztartási gépjavítás, a ruhajavítás stb. A lakosság feltétlenül kérte a helyi vendéglátó egység korszerűsítését és egy cukrászda kialakítását. Az egyesítés kapcsán néhány szervezeti kérdés is felmerült. A község véleménye az volt, hogy az adott választási ciklusban mind a 35 helyi választott tanácstag kerüljön át a városi tanács tagjainak sorába és csak a következő választásokra alakítsanak ki a városi körzeteknek megfelelő választókerületeket (6-8 darabot). (A későbbiekben ez az elképzelés nem valósult meg.) A lakosság egyöntetű igénye volt, hogy a városi tanács kirendeltség létrehozásával a lakossági ügyek intézését továbbra is a helyszínen végezze, amelyhez hét fős kirendeltséget tartottak megfelelőnek. A községi pártalapszervezet Jelentés Kecskemét város és Hetényegyháza község egyesítésével kapcsolatban. A Községi Tanács 1981. május 5-i ülésére készítette a Községi Tanács Végrehajtó Bizottsága. 2. (Irattár, Hetényegyháza iratai, 1652/1981 szám alatt.), Feljegyzés Hetényegyháza és Kecskemét egyesítésével kapcsolatos fórumokon felmerült kérdések javaslatok összegzésétől. 1981. május 8. (Uo.) Fischer István városi tanácselnök-helyettes 1981. július 8-án kelt, 1058-2/1981. számú levele Martonosi József hetényegyházi tanácselnök részére. (Irattár, Hetényegyháza iratai, 1652/1981 (1535/1981.) szám alatt.)