Bács-Kiskun megye múltjából 18. (Kecskemét, 2003)

HELYTÖRTÉNETI TANULMÁNYOK - KÜRTI LÁSZLÓ Határperek és határkonfliktusok Lajos, Mizse és Bene történelmében

A Grassalkovich uradalomhoz tartozott Örkény határának megállapítása végett 1731-ben határjárást végeztek.

41 Ebben több érdekelt szomszédos birtokos és tulajdonos vett részt, mivel a kiterjedt határrész érintkezett Nagykőrös, Bene, Gyón, Hernád, Esső, Tatárszentgyörgy, Mizse és Vacs határaival. Ezt a határvizsgálatot egy vármegyei alispán, egy szolgabíró valamint még két esküdt végezte el és hitelesítette. Ebben Bene helynevei közül a „Strázsa hegy" a „Katonák kútja," és a „Madaras-tó" van megörökítve. Mizsén találjuk a következő helyeket: „a régen Fáy-tónak nevezett mocsár," „Alsó-Kőhalom domb," „Szász Pál kútja." A ma is Hármashatár dűlőként ismert helyen „Örkény, Mizse és Vacs puszták találkozásánál három földből készült halmot emeltek.

,A1 A helynevek szempontjából módfelett fontos ez a dokumentum, hiszen a mai napig ismert kis tó, Szászpa, nevének eredetére kapunk felvilágosítást és eligazítást. Eligazodási és viszonyítási alapot ad még „a Budáról Kecskemét felé vezetőpostaút" elhelyezkedése is. Már az 1730-as évek elejéről ismerjük azoknak a leveleknek a tartalmát, amelyben Nagykőrös Jászberény és a jászságiak erőszakos földszerzését szeretné megakadályozni. Nagykőrös ősi bérleti jogára hivatkozva így érvel ,Jászberény lakói már elfoglalták Törteit, míg Karát Apáti szerezte meg. Kőrös határa oly szűk és terméketlen, hogy a szóban forgó puszták nélkül a földművelés és az állattenyésztés is gondokat okozna. "

43 A viták és a nagyhatalmi törekvések azonban nem kedveztek sem Nagykőrösnek, sem pedig Kecskemétnek. Az 1745-ös redempció után Lajos, Mizse és Bene puszta felét Jászberény váltja meg: Lajost 5000, Mizsét 6000 és fél Benét pedig 3750 forintért.

44 A Jászkunság részeként a puszták határainak kérdése merőben más tulajdonosi viszonyokat jelentett, de az új törvénykezési rendszerrel a határviták nem tűntek el. Jászberény hamarosan megpróbálta az „Alsó Puszták," Lajos, Mizse és Bene együttes hivatalos elnevezése, fenntartását megszervezni. Már a redempció utáni évből ismerjük az első rendelkezéseket, amikor a városi jegyzőkönyvben elrendelik, hogy , A lajosi és benei pusztákon lévő berkek őrzésére ember rendeltetik az egyik csősszel."

45 Majd ugyanekkor már az Alsó Puszták „bírájának" - és „két vagy három lovas legényének" feladatait és hatáskörét is szabályozzák 46 Ennél a rendeletnél sokkal alaposabb az a városi rendelet, amelyben a pusztai hadnagy kötelességeit kilenc pontban határozták meg: a többi közt a tolvajok és csavargók elfogását, a pásztorok felügyeletét, a bitang marhák és lovak összeírását, a határ vigyázását és betartását, az idegenek általi legeltetés jelentését, a szegedi és kecskeméti vásárosok megfigyelését, a kocsmai árendások tiltott favágásainak jelentését.

47 Külön kihangsúlyozták azoknak az a jelentését és elfogását, akik „a fákat lehajazzák," vagy a határt elrontották.

48 A birtokbavétel egyik legérdekesebb, és legelterjedtebb módja a csőszházak és csárdák felállítása, majd árendálása (kibérlése) volt. Ez utób41 A Pest Megyei Levéltárban található latin nyelvű oklevelet közli BOROS Y András és SZABÓ Attila, 2000. 217-219. A levél másolata a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltárban, Jászberény, Hivatalos Tudósítások, 12. cs. 115. sz, 1753. 42 IBID. 219. 43 A Pest-Pilis-Solt vármegyei közgyűlés anyagából közli BOROSY András, 1996. 26. 44 Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Jászkun Kerület, kgy. Jkv.. 1746. 51-55. Az adatokat a Nagykunság és a Kiskunságra teljes egészében közli BAGI Gábor, 1995. 247. 45 Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár, Jászberény város iratai, Protocollum. 3. 1746. 8. 46 Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár, Jászberény város iratai, Protocollum. 3. 1746. 11. 47 Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár, Jászberény város iratai, Protocollum. 5. 1763. 245-247. 48 Ibid, 247.