Bács-Kiskun megye múltjából 18. (Kecskemét, 2003)

KOSSUTH LAJOS SZÜLETÉSÉNEK 200. ÉVFORDULÓJA - BÁNKINÉ MOLNÁR ERZSÉBET Kossuth Lajos kapcsolatai és emléke a Jászkun Kerületben

selöjének. Ő azonban már elkötelezte magát, tudjuk Pest öt mandátumának egyikét fogadta el. így a választás következő fordulójában a vele azonos elveket valló barát, Illéssy János nyerte el a képviselői mandátumot. Illéssy az elkövetkező időszakban Kossuth politikájának rendíthetetlen támasza lett. Amikor a jászkun főkapitány, Szentkirályi Mór 1849 januárjában behódolt az osztrák katonai vezetésnek, a Honvédelmi Bizottmány elnöke, Kossuth Lajos a kerületek kormánybiztosává Illéssy Jánost nevezte ki. A nyílt rendeletben Kossuth még diplomatikusan fogalmaz, s azt írja, azért nevezi ki Illéssyt mert Szentkirályi nincs a kerületben s „a becsületes Jász Kán népnek a haza és szabadság védelmére saját és unokáik függetlenségének megoltalmazására mindig kész, és minden áldozatra hajlandó lelkesülését föl nem használja..." pedig arra van szükség, hogy „a hazának ezen vészes perceiben minden polgár és különösen minden tisztviselő a helyén legyen.. "

7 Illéssy hűen eleget tett a megbízásnak. 1849 márciusában a főkapitányi jogkört is megkapta. Helytállásáért a szabadságharc bukása után halálra ítélték, de az ítéletet tíz év várfogságra módosították. Illéssy kinevezése nem egyedi jelenség, s korántsem csak a jóbarátot megillető bizalom megnyilvánulása. Kossuth politikai éleslátásával tudta, hogy a Duna-Tisza köze és a Tiszántúl milyen fontos szerepet kaphat az elkövetkező időszakban. 1849. elején Windischgrätz császári csapatai elérték a Tisza vonalát. Létkérdés volt az ellenállás és a magyar csapatok élelmezésének megszervezése. Kossuth Illéssyn kívül más kormánybiztosokat is kinevezett ez időben, akikre számíthatott, akikben bízhatott a nehéz helyzetben. Illéssynek nem volt könnyű helyzete, hiszen az áprilisi törvények legnagyobb vívmánya a jobbágyfelszabadítás nem érintette a jászkunok szabadparaszti társadalmát. A jogi nivellálódás számukra azt jelentette, hogy a privilégiumok sáncai mögé ezentúl az irredemptusok is bejuthatnak. A katonai hagyományokra azonban most is támaszkodhatott. A katonai szolgálat a jászkun kiváltságok egyik biztosítékát jelentette, történelmük szerves része volt. Különösen megbecsült szerepet kapott a lovassági szolgálat, gondoljunk csak a Nádor-huszárokra, vagy az éppen 1848-ban létrehozott Lehel-huszárezredre. Amikor 1848 májusában a Batthyány kormány az „önkéntes őrsereg" felállítását elrendelte, a kerületekben óriási felzúdulást okozott, hogy a gyalogsághoz akarták az önkénteseiket sorozni. A toborzási feladattal megbízott hadfogadó tiszt, jelentésében erről azt írta, hogy „a toborzónál igen sokan jelentik magokat, de midőn felvilágosítódnak öltözetük mineműségéről, azon felelettel, hogy ők inkább kést szúrnak magokban, mintsem bakantsot viseljenek - ismét eltávoztak. "

8 1949. márciusában, a kápolnai csatavesztés után lázongás, elégedetlenség kapott életre a hadseregben, a tisztek a fővezér Dembinszki ellen fordultak. Kossuth azonnal a lázongás helyszínére a tiszafüredi táborba sietett, ahol elfogadta Dembinszki lemondását és helyébe kinevezte Vetter Antalt. Ekkor és innen intézte szózatát a jászkunokhoz, akiktől huszárok kiállítását kérte. A tiszafüredi szózat betagolódik Kossuth ismert szónoklatai sorába, hangvétele a pátosszal telt toborzó beszédek stílusát mutatja. Idézem egy részletét. 7 SZML JK. 1848-as Bizottmányi iratok 1543/1848. sz. 8 Magyar Országos Levéltár (MOL). 1848/49. Minisztérium lt. H-92. Nemezetőrségi Haditanács 985-1848. sz. Az idézetet közölte URBÁN Aladár, 1973. és BAGI Gábor, 1998. 12.