Bács-Kiskun megye múltjából 18. (Kecskemét, 2003)

KOSSUTH LAJOS SZÜLETÉSÉNEK 200. ÉVFORDULÓJA - BÁNKINÉ MOLNÁR ERZSÉBET Kossuth Lajos kapcsolatai és emléke a Jászkun Kerületben

„Az ország hadseregének huszárokra van szüksége. Síkság a magyar huszár termőfölde. Kedves hazája az áldás dús Jász Kunság. És a Jász-Kúnság virágzó fiai nem született lovagok csupán, de ereikben dicső ősök vére is foly... " Az emberi lélek rejtelmeit oly jól ismerő, kiváló szónokká vált Kossuth, nagyszerű érzékkel támaszkodik a jászkun lovassági hagyományokra és öntudatra. A felhívás folytatásában még kézenfekvőbb, hogy Kossuth minden eszközt felhasznált a cél érdekében. A jászkun öntudat olyan elemeire épít, amelyekkel maga nem értett egyet. A privilegialis jászkun szabadság és a polgári átalakulás védelmében folytatott harc összemosódik a hangzatos szónoki fordulatokban gazdag felhívásban, s csak a cél számít a haza védelme mindenáron, a közös ellenséggel szemben. Ebben a szózatban minden együtt van, ami a jászkun büszkeséget a haza védelmére mozgósíthata, s benne van a felismerés, hogy csak ez mozgósíthatja a katonai terheléstől a kimerülés határára érkezetteket, anyátok, német rablók dúlásai alatt nyögő elárvult édes hazátok síró szava hív benneteket hős ősöknek romlatlan szüvű unokái... Ti tudjátok, ti ereztétek, mit tesz a zsarnok németet uralni. Ti öszve zúztátok ez uralomnak utált bilincseit akkor, midőn a hűtlen uralkodó a német rendnek adott el portékaként benneteket... siessetek megásni sírját ellenségünknek. "

9 Ugyanezek a szónoki fordulatok jelentek meg amikor általános népfelkelésre buzdította a Jászkunságot: „Soha még azon magyar földre, mellyet a Tisza mos, idegen zsarnokság lábát nem tette büntetlenül. Most sem teendi. A Tisza népe ...a szabad jászkunokkal, kik még szolgák nem voltak soha, de kiket most szolgasággal fenyeget a német zsarnokság... szóval a tiszai népnek ezernyi ezeréi megfogják tudni tartani mit őseik szereztek... "

!0 Kossuth idézett felhívásai teljes terjedelmükben megmaradtak. A velük összecsengő örök emlékű köszöntést azonban csak az emlékezet őrizte meg. „Üdvözlöm a csatákban megbarnult haragos kunokat!" A varázslatos köszöntésben - ahogyan Fekete Pál nevezte" - benne van minden, ami a katonai múltra büszke kunságiakat meghódíthatja, benne van az elismerés és a buzdítás, benne van, hogy én Kossuth Lajos ismerlek titeket, elismerem érdemeiteket, számítok rátok. Azt hiszem ennek a mindent magába olvasztó tömörségnek köszönhetjük, hogy a népi emlékezet 138 éven át megőrizte. Csak 1986-ban sikerült hiteles bizonyságot találnom arra, hogy Kossuth Lajos valóban járt Kiskunfélegyházán és valóban lehetősége adódott a köszöntés elmondására. A történelmi esemény 1848. október 6-án a második alföldi toborzóút SzegedKecskemét szakaszában Félegyházán (Kiskunfélegyháza) történt. Kossuth és kísérete a fárasztó úton a félegyházi Duttyánt választotta ki, hogy kicsit megpihenjen és nem utolsó sorban megebédeljen. Lovakat is váltani kellett, innen már a város kocsisa Polyák kocsis vitte Kecskemétre, a kíséretében lévőket pedig a félegyházi Bánhidi Károly, Veréb János, Molnár János, Dora István és Fekete István lovai szállították tovább. Kossuth és kísérete reggel még Szegeden volt, de este 8 órakor már Kecskemétről erősítette meg az Országos Honvédelmi Bizottmány rendeletét a Csongrád megyei népfölkelők visszavonásáról. Ezen az úton bizonyára ebéd után hangzott el a varázslatos köszöntés. Sokszorosan varázslatos, hiszen átvezet ben9 MOL 1848/49. Minisztérium It. H-132. JK. 5. tétel. 55-1849. Közli: Milleneumi Emlékkönyv 2000. Szolnok, 144.1. 10 SZMLJK.kig. 37/1849. sz. 11 FEKETE Pál, 1987. 17.