Bács-Kiskun megye múltjából 18. (Kecskemét, 2003)

HELYTÖRTÉNETI TANULMÁNYOK - KÜRTI LÁSZLÓ Határperek és határkonfliktusok Lajos, Mizse és Bene történelmében

KÜRTI LÁSZLÓ Határperek és határkonfliktusok Lajos, Mizse és Bene történelmében

1 Az utóbbi időben megszaporodott a politikai határral kapcsolatos elméleti diszkusszió.

2 A határ, és általában a határzónák, sajátos képződményei a földterület birtoklásának és a tulajdonjog kialakulásának. A német (Grenze, Gemarkung) és angol (border, field) nyelvekkel szemben, amelyekben két külön szó van használatban, a magyar nyelvben a határ kifejezés két értelemben használatos: határ, mint a lakott településen kívül eső terület; valamint egy bizonyos politikai tér végének a jelzete. Ami a korai dokumentumok alapján kiderül, az lényegében e két fogalom összevegyítésének érdekes és értékes példája: a településen kívüli terület a politikai közösség, bárhol is legyen az, jogait és tulajdonát képező terület teljes behatárolásának bizonyítása. A határbejárás és a határviták jegyzőkönyvei és peres iratai éppen ezért igen fontos dokumentumok a középkortól kialakult tulajdonjog és birtoklás magyar felfogásának kialakulásában. Nincs ez másként a későbbi korok anyagaival sem. Ebben a tanulmányban Lajos, Mizse és Bene helységek, majd elnéptelenedésük után, a puszták határvitáival és pereskedéseivel foglalkozom. Az írott források szerint Lajos, Mizse és Bene falvak történelme - és a kunok megjelenése az Alföldön - már az illegitim határhasználat és a területről való eltiltás történelme is egyben. Egy 1382-es oklevél szerint Erzsébet királyné megtiltja, hogy a kunok a Kecskemét, Nagykőrös és Cegléd határában levő tölgyerdőt használják.

3 Ez az adat már csak azért is értékes, mert ezután csak elenyésző utalás bukkan fel, amelyben a mizsei majd a lajosszállási kunok birtokaiban való megerősítésről és az ezzel kapcsolatos adókötelezettségek elengedéséről, illetve adóengedményekről kapunk értesítést. A Duna-Tisza közén ismert határvitákban a betelepített kunok mindjárt katonaságukkal és részrehajlóan vettek részt. A Ceglédet birtokló óbudai apácáknak többször meggyült a baja Nyársapát uraival. Az 1444 és 1476 közötti konfliktusok nem voltak mentesek a fegyveres inzultusoktól.

4 További XV. századi oklevelek igazítanak el bennünket a középkori kusza birtokviszonyok között, melyekben Nagykőrös és Cegléd jobbágyai és birokosai veszekednek.

5 Ebben a határvitában a terület kunjai is kellően kiveszik részüket - mondhatnánk, itt tanulják meg a határviták elrendezésének törvényellenes módját. Egy 1465-ös oklevél sérelmezi Nyársapát urainak fegyveres támadását, amelyben ,J\íissei Mártonnal és György karai kunokkal mintegy ötszázan lovon és gyalog fegyveres kézzel nevezett apáczáknak városát Czeglédet megtámadták. "

6 1 Az itt közölt tanulmány egy többéves kutatómunka részeredménye, amelyben Lajosmizse múltjának levéltári és történeti feltárása folyik. A kutatómunka első publikációi megjelentek KÜRTI László 2000, 2001. A feltáráshoz és a középkori levéltári források fordításához nyújtott segítségért itt szeretném megköszönni dr. Benedek Gyula önzetlen és fáradhatatlan munkáját és tanácsait. 2 Lásd O'DOWD Liam és WILSON, Thomas. 1996. 3 Az adatot közli IKVAI Nándor, 1982, 67. 4 IKVAI Nándor, 1982. 90. 5 IKVAI Nándor, 1982. 91. 6 GYÁRFÁS István, 1883. III. 282.