Bács-Kiskun megye múltjából 18. (Kecskemét, 2003)

KOSSUTH LAJOS SZÜLETÉSÉNEK 200. ÉVFORDULÓJA - BÁNKINÉ MOLNÁR ERZSÉBET Kossuth Lajos kapcsolatai és emléke a Jászkun Kerületben

Osztrák-Magyar jegybank, melynek székhelye Bécs, működése a jelzálog üzleten kívül természetesen csak a kereskedő világ körére terjed ki, a magyar pénzjegy kibocsátási jog használatának útját vágja, 's a pénzügy önálló szervezését meg nem engedi. — Idegen avatkozás a magyar nemzet háztartásába. Általában Magyarország még csak annyi önkormányzattal sem bír, hogy saját háztartását saját érdekeinek megfelelőleg rendezhesse be, függetlenül, minden lépten nyomon a birodalmi egység mindent háttérbe szorító tekintetével kell számolnia, még csak közvetett adórendszerét, a só és dohányjövedéket, a pálinka, sör és czukoradót sincs hatalmában önállóan megállapítani, mind ezek iránt Ausztriával kell egyetértésre jutnia. — Idegen avatkozás! A közös vagy közösen intézendő ügyek lajstroma [jegyzéke] oly hosszura nyúlt, mint a Szent Iván éneke, 's hogy a sok mindenféle közösségből még az "absurdum" [esztelenség] közössége se hiányozzék, hát van a magyar országgyűlésnek nem felelős osztrák-magyar közös miniszter által nem tudni ki számára adminisztrált [igazgatott] Osztrák-Magyar közös birtok is, neve Bosznia. — Nagyon helyesnek ismerem el azon legújabban nyilvántartott politikai irányt, hogy a Balkán félszigeten élő népek egyéniségüknek megfelelő független államokká fejlődjenek. (Tisza minister elnök szavai) Ugy tudom, hogy Bosznia is a Balkán félszigeten fekszik. Miként szánkékoznak ezt a compossessorátust [közös birtokot] abba a helyes politikai irányba beleilleszteni, azt nem tudhatom, de a családi cabinetpolitika [szűkebb családi vezetés] hagyományait ismerem és nagyon tartok tőle, hogy ez a közbirtokosság előbb utóbb igen keserves bajokat fog idegen avatkozások által annyira zaklatott hazánkra hárítani. Az idegen avatkozások e hosszú rovata csonka volna, ha általában meg nem említeném, hogy a mi alkotmánya van 67 óta az Osztrák-Magyar Monarchia egyik felévé átalakított Magyarországnak, az a mennyiben állami jellegű, nem magyar, hanem osztrák-magyar, a mennyiben pedig magyar, nem alkotmány, hanem csak amolyan tartományi jellegű statutorius [névleges] hatóság, melybe azonban még mint ilyenbe is, az idegen avatkozás varjúja a rekedtségig bele károgat. Sokszor van szerencsétlenségem olvasni a lapokban, hogy ha a magyar ministerek figyelme egyre, vagy másra felhivatik az országgyűlésen, a mit tenni jó volna, azt adják feleltül, hogy hiszen iparkodnak, de a dolog nem csak tőlük függ, ahoz az osztrák kormánynak is szólása van. Hát biz én tisztelt Uraim! úgy látom a dolgokat, hogy a 67 ki alapra helyezkedett magyar nemzet elkezdve a magyar állami politikán, le egészen a találmányok szabadalmáig, az idegen érdekek nyomásának, az idegen avatkozásnak gálya rab szerű vasgolyóját vonszolja lábain. Nagyon szük tér az, melyen is szabadon lehet mozogni. És ezt szabadságnak nevezik! — Én meg mértem annak a vasgolyónak súlyát Hazám ezer éves államiságának, nemzetem létérdekeinek mérlegén, én megkérdeztem ettől a 67 ki magyar népszabadságtól, mit csinált a nemzetünk által Isten és világ előtt tett ama szent fogadással, melynek megszegett oklevelét az 1861 ki felírást a világ birája a történelem magasra emeli a Magyarok Istenéhez, mint Murád szultán emelte Várnánál a megszegett békekötést a Keresztények Istenéhez: és bizony mondom a különbség olyan a 48 ki és 67 ki szabadság közt, hogy ha 48 ki népszabadság géniusza [őrszelleme] megszólalhatna, azt mondaná ennek a 67 ki szabadságnak: „nem ismerlek"