Bács-Kiskun megye múltjából 18. (Kecskemét, 2003)

KOSSUTH LAJOS SZÜLETÉSÉNEK 200. ÉVFORDULÓJA - IVÁNYOSI-SZABÓ TIBOR Kecskemét polgárai és Kossuth Lajos kapcsolata

is mit megvédeniök. A Honvédelmi Bizottmány nevében Kossuth elégnek vélt anynyit válaszolni, hogy „habár földjük, s házuk nincsen is, de van hazájuk".

4 Kecskemét és a megváltakozott városok másik nagy sérelmét sem orvosolták az új törvények, az új államhatalom. Az ország egyik legnépesebb városának az volt sok évtizedes vágya, azért vállalta hatalmas összeg fejében a földesúri függés alóli megváltakozást, hogy ennek révén a nemesi vármegye kötelékeiből ki tudjon szakadni, és a szabad királyi városokhoz hasonló önállóságot kapjon, az oly sok alkalommal elmarasztalt megyei önkényeskedést lerázza magáról, a közigazgatás és a jogszolgáltatás terén is megszabaduljon annak gyámságától. Bár Nagykőrössel egyetemben mindent megtett annak érdekében, hogy ez a régi vágya valóra váljon, mégsem járt sikerrel, hisz éppen Kossuth és a köznemesség ragaszkodott elég mereven a megyerendszer fenntartásához, mivel továbbra is ebben látták a függetlenségünk legfőbb biztosítékát.

5 Nem haszontalan eljárás tehát, ha ezek ismertében nézzük meg, a jelentős csalódottság ellenére hogyan is viszonyultak a polgári átalakuláshoz, majd a szabadságharchoz ezek a városok, ezek a népcsoportok, hogyan fogadták Kossuth Lajost, miként tekintettek rá a legnehezebb napokban, mennyiben támogatták politikai céljait a legtöbb áldozatot követelő hónapokban. A jobbágyfalvak lakosai érthetően kitörő örömmel fogadták a pesti forradalom eredményeit. Császártöltés jobbágyai, akik éppen úrdolgában voltak a kalocsai káptalan Csala pusztáján, a robot eltörlésének hírére örömükben szerszámaikat eldobálva azonnal kocsira ültek és csapatosan vonultak be a faluba. Jánoshalma népe a Vastag-hegynél erdőt ültetett robotban, amikor március 21-én délben egy pandúr közölte velük a hírt, hogy megszűnt a robotkötelezettség.

6 Ők is dalolva siettek haza. A jászkun városokban a tisztségviselők lényegesen visszafogottabban fogadták a forradalom hírét, de a fenntartások a következő hónapok során ott is fokozatosan oldódtak.

7 Kecskeméten mind a magisztrátus, mind a lakosság kitörő örömmel fogadta a márciusi eseményeket. Nemcsak a rögtönzött gyűlésekben, szónoklatokban és templomi prédikációkban nyilvánult ez meg, hanem abban is, hogy az első független magyar kormány rendeleteit fenntartások és ellenérzések nélkül hajtották végre. A nemzetőrség megszervezése különösebb gondot itt nem jelentett, a nemzetőrök eskütétele pedig valóságos népünnepély keretében zajlott le.

8 Viszont az is igaz, hogy ekkor még éltek azok az illúziók, hogy régi vágyaik teljesülni fognak. Miközben májusban a Batthyány kormány több válságot megélt, a radikálisoktól súlyos támadásokat szenvedett el, a pesti nép részéről pedig jókora bizalmatlanságot volt kénytelen tapasztalni, Kecskeméten semmi sem árnyékolta be a vele szembeni bizalmat: az első honvédtoborzás során is a tanács rendkívüli aktivitást mutatott, és már június másodikán fel is függesztették a verbunkot, mivel elegendő számú önkéntes jelentkezett. Amikor pedig Kossuth arra szólította fel az ország népét, hogy a haza megmentése érdekében gyűjtsenek pénzt, nyújtsanak kamatmentes hitelt, és jegyezzenek kincstári utalványokat, Kecskemét lakossága csaknem feltűnő buzgalmat tanúsított. A tanács napokon belül 10 ezer forint kölcsönt vett fel, amely összeget a honvédelem megsegítésére ajándékozott. A lakosság soraiban végzett gyűjtés eredménye4 SPIRA György, 1979. 325. 5 IVÁNYOSI-SZABÓ Tibor, 1988/b 211-212. 6 IVÁNYOSI-SZABÓ Tibor, 1988/a 29-30. 7 IVÁNYOSI-SZABÓ Tibor, 1988/b 155. 8 IVÁNYOSI-SZABÓ Tibor, 1990. 55-60.