Bács-Kiskun megye múltjából 18. (Kecskemét, 2003)
KOSSUTH LAJOS SZÜLETÉSÉNEK 200. ÉVFORDULÓJA - SÜLI ATTILA A Jászkun-kerületek népfelkeléseinek szerepe az 1848-1849-es szabadságharcban
A Jászkun-kerületek népfelkeléseinek szerepe az 1848-1849-es szabadságharcban Bevezetés A szabadságharc folyamán számos jászsági, nagykunsági és kiskunsági kiegészítésű soralakulat létezett. A kerületek adták két huszárezred, egy sorzászlóalj és egy honvédzászlóalj állományának többségét. Azonban nem szabad arról sem megfeledkeznünk, hogy a szabadságharc alatt többször is volt olyan időszak, amikor a kerületek lakosságát nagyobb mértékben mozgósították. A jászkun nemzetőrzászlóalj 1848 nyarán részt vett a délvidéki harcokban (2500 fős zászlóalj) 1 . 1848. augusztus 6-án a kerületek már azt jelentették, hogy a nemzetőrség minden községben bevetésre készen áll. 2 A szerbek ellenében kimozdított zászlóalj szeptember elején indult haza. 3 1849. február 21-én Batthyány Kázmér délvidéki kormánybiztos elrendelte a kerületekben az általános népfelkelést a szerbek ellenében (férfiak 18 és 30 év között). Az így kiállított népfelkelést Szeged és Szabadka környékére akarták vezényelni. Erre azonban nem teljes mértékben kerülhetett sor, hiszen a három kerület szinte teljesen osztrák megszállás alatt állt. 4 1849. március 12-én pedig Kossuth Lajos rendelte el ugyanezt. Célja az volt, hogy az általános népfelkelés elősegítse az ellentámadás előtt álló magyar fősereg győzelmét. 5 A terület lakosságának népfelkelését utoljára 1849 nyarán rendelték el. Dolgozatunkban ennek történetét szeretnénk bemutatni. Természetesen tárgyalnunk kellett a szomszédos területeken lezajlott eseményeket is, hiszen e nélkül a témakör felvázolása szinte lehetetlen feladat. Történeti irodalmunkban a problémakör vizsgálata meglehetősen egyenlőtlen képet mutat. A 19. századi történeti és hadtörténeti összefoglalásokban a népfelkelésekről nagyon kevés szó esik. Ez bizonyos szempontok alapján érthető is, hiszen a szabadságharc sorsa a reguláris csapatok között dőlt el, és a népfelkelés mindig is mellérendelt szerepet játszott. Tanulmányomban a népfelkelés fogalmát, olyan általános, központilag elrendelt mozgósításokon értem, amikor egy adott régió teljes hadrafogható férfi lakosságát fegyverbe szólították. Ezen esetekben az önkéntesség teljesen ki volt zárva, és a rendeletek megszegését többnyire szigorúan büntették. Jászkun népfelkelések Jellasics és a szerb felkelők ellenében 1848. augusztus végén Jellasics támadási útvonaláról a magyar politikai vezetésnek még nem voltak biztos értesülései. így felmerült azon lehetőség is, hogy a Duna bal partján akar a főváros ellen vonulni, ezért gr. Batthyány Lajos miniszterel1 ON HT. 1716. Forster Ernő őrnagy levele. 1848. 07. 15. 2 Uo. 2987. 3 Uo. 3397. 4 Jászkun. ker. ir. 1. d. 5 Uo.
